MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1987
64. ő. e. 1987. július 3. (2-77. o.) - 2. Somogy megye építőiparának helyzete a megyei pártbizottság 1979. április 19-i határozata alapján. Jelentés: 13-35
A* - 5 Az építőipar szervezeti összetételében jelentős változások következtek be. Az állami vállalatok száma változatlan (öt), a hagyományos szövetkezeteké és közös vállalatoké az 1980. évi 11-ről 8-ra csökkent. 15 új kisvállalat és kisszövetkezet alakult. Az 1987. január l-ig magalakult 168 gazdasági munkaközösség többsége a kivitelezésben tevékenykedik. A megyei tervező és lebonyolító vállalatok száma nem változott. Mindezek mellett napjainkban közel 40 más megyei, döntően budapesti székhelyű kivitelező, illetve 20-25 tervező és lebonyolító vállalat,, szövetkezet, kisszervezet dolgozik Somogyban. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 1980-tól 1986-ig 15 %-kal csökkent és az építőipari szervezetek között jelentős létszámátrendeződés következett be. A csökkenés döntően az állami szektort érintette, s ezen belül is elsősorban a SÁÉV és a TANÉP létszámfogyásából adódott, ugyanis a kisszervezetekben dolgozók száma erőteljesen nőtt. Kedvezőtlen, hogy az említett két vállalattól főként a fizikai dolgozók mentek el. Dinamikusan (az 1979. óta eltelt hét év alatt 1.640 főről 2.197-re) nőtt a kisiparosok száma. Az építőiparban dolgozó szakmunkások száma a fizikai foglalkoztatottakéval azonos ütemben csökkent, arányuk azonban lényegileg nem változott, napjainkban is 61-62 % között mozog. Jellemző, hogy a kisszervezeteknél az átlaghoz képest ez az arány valamivel magasabb. Az elmúlt időszakban a hiányszakmák köre módosult. A korábbi szak- és szerelőipari szakmák helyett ma kőművesekből, tetőfedőkből, ácsokból és bádogosokból van hiány. Gondot jelent, hogy a vállalatok egy része nem fordított és fordít kellő figyelmet dolgozói továbbképzésére és átképzésére. Az építőipari szakmunkásképzést, a beiskolázást a megyei szervek kiemelten kezelték, az a vállalati igényeknek megfelelően alakult. 1986-tól Kaposváron építőipari szakközépiskolai képzés indult. A kivitelező, a tervező és lebonyolító vállalatok szakember-megtartó képessége csökkent. Elsősorban a magasabb szakmai felkészültségűek változtattak munkahelyet. A műszaki és gazdasági szakemberek száma alig változott, de ma már jelentős részüket a kisszervezetek foglalkoztatják. Az ágazatban romlottak a műszaki feltételek. Az objektív okok mellett ebben egy-két vállalatnál az is közrejátszott, hogy az előrelépéshez nem rendelkez-