MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. október 15. (111-182. o.) - 1. Tájékoztató az ellenzékiek tevékenységéről, s a párt feladatai ezzel kapcsolatban. Szóbeli tájékoztató. Hiányzik - 2. A megyei pártbizottság határozata a központi bizottság 1986. március 18-i, a párt káderpolitikájáról szóló határozatának végrehajtására. Határozat-tervezet: 115-138 - Szóbeli kiegészítés: 139-149

^ 9 Kedves Elvtársak! Ugy Ítéljük meg, hogy a Központi Bizottság káderpolitikára hozott határozatának végrehajtása Somogy megyében nagymértékben azon múlik, hogy a pártszervek mennyire lesznek k

H

vetkezetesek, milyen szinvonalon tesznek eleget feladataiknak. A megyei pártbizottság és a végrehajtő bizottság kádermunkája pedig csak akkor lehet eredményes, ha a városi jogú pártszervek és az alapszervezetek jól értik, helyesen alkalmazzák a gyakorlatban a káderpolitika elveit. Ezért a jövőben nagy figyelmet kel] fnrditani a káderpolitika egyetemes jellegének megértetésére és a pártszervek munkaiának további fejlesztésére. A párttestületek többsége tervszerűen és folyamatosan foglalkozott a kádermunka egyes területeivel. Ez valamennyi pártszerv mindennapi munkájának részévé vált. Ugy tekintik a kádermunkát, mint saját határozataik végrehajtásának legfőbb szubjektiv feltételét. A beszámolási időszakban javult az ellenőrzés és a beszámoltatás hatékonysága. Előtérbe került a személyzeti munka segitése, megkülönböztetett figyelem irányult a személyzeti apparátus felkészítésére, az indokolt kádercserék előkészítésére. A pártszervek többsége következetesen lépett fel a káderpolitikai elvektől eltérő jelenségek és gyakorlat ellen. Érzékenyen, kezdeményezőén segítették a szubjektiv feltételek javulását. A pártszervek és pártalapszervezetek ez év márciusáig mindenütt elkészítették káderhatásköri- és véleményezési listájukat. A rendező elveket a Politikai Bizottság 1985. július 30-i határozatával összhangban rögzítették. A megyében követett gyakorlat egységes a hatáskörök decentralizálásában a hatáskörbe vontak számának csökkenésében és a kettős hatáskörök megszüntetésében. Ez egyrészt jól segítette az állami, gazdasági szervek önállóságának növekedését, másrészt fokozta az illetékes pártszervek kádermunkáért érzett felelősségét. A fejlődést, a pozitív változást elismerve azonban a pártszervek és-szervezetek kádermunkájában még sok a fogyatékosság, s a munka rendkívül differenciált. A kádermunka nem mindig és mindenütt épül bele a társadalmi folyamatokba, esetenként elkülönült tevékenységként kezelik. A személyi feltételek alakulását több pártszervünk még nem tekinti az ellenőrzés, a beszámoltatás fontos területének. Előfordult, hogy - különösen a községi és üzemi pártszerveknél - nem fordítanak kellő figyelmet a fő folyamatokra, a kulcspozíciókra, a káderfeltételekben elmaradott területekre;