MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18

HJeT léptetésükre márciusban, áprilisban került sor - eddig még nem éreztették hatásukat, de ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az éves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai követelményeknek, feltétlenül szükségesek és indokoltak voltak. A Központi Bizottság megállapította, hogy a népgazdaság helyzete a megtett lépések ellenére sem könnyű; a termelési és a felhasználási folyamatok között a szükséges összhang május végére még nem jött létre. A népgazdaság első öt havi fejlődését összességében a tavalyi kedvezőtlen tendenciák folytatódása jellemzi: a külső egyensúlyi helyzet tovább romlott, a termelésben a hatékonyság javulása elmaradt a szükségestől, élénkülés csak egyes területeken és nem kielégitő mértékben mutatkozott, a belső felhasználás a megtermelt forrásokat meghaladóan növekedett. Ismert, hogy az ipari termelés az első negyedévben jórészt egyedi okok: a széntermelés, a kőolaj feldolgozás és az élelmiszeripari termelés mérséklődése miatt valamelyest csökkent. Áprilisban, májusban a termelés már élénkült, de számottevően csak a kohászatban és a gépiparban bővült. Alapvető feladat, hogy az ipari termelés élénkítését az év hátralévő hónapjaiban elérjük. Mindent meg kell tenni azért, hogy a szokásos nyári visszaesést az idén elkerüljük, vagy legalább mérsékeljük. A hátralévő hónapokban a termelés növekedésének üteme el kell érje a 3-3,5 %-ot, mert csak így van remény arra, hogy az előirányzott évi 2-2,5 %-os növekedést elérjük. A mérsékelt növekedés jelentős szóródást takar, az egyes szakágazatoknál az ütem igen differenciáltan alakult. Az azonos feltételek között tevékenykedő vállalatok teljesítménye is különböző. Vannak közöttük, amelyek kiválóan dolgoznak, de sajnos sokan vannak olyanok is, amelyek munkája kritikán aluli. A példák sokasága jelzi, hogy ahol a kitartó, célratörő munka, a határozott cselekvés a jellemző, az erőfeszítések eredménnyel járnak. És fordítva is gaz, ahol várakozás tapasztalható, hiányzik a kezdeményezés, a bizakodás, az akarat, a következetesség, a szervezettség, ott egy helyben topogás vagy visszaesés érzékelhető. Jó néhány vállalat - mint pl. a Rába, az Április 4. Gépipari Művek, az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és még sorolhatna többet az előadó, szép sikereket értek el a konvertibilis export fokozásában, a termelési háttér megszervezésében, a piacképes árualapok biztosításában. A könnyűiparban és az élelmiszeriparban is találunk jó példákat a gazdaságos működésre, az importkiváltásra. A vállalatok több mint egyharmadának költséggazdálkodása azt bizonyította - hangsúlyozta a Központi Bizottság előadója -, hogy a költségek fajlagos növekedése nem feltartóztathatatlan jelenség. A korszerű gazdálkodásnak jó példája, hogy több tucat vállalat az igényeknek jobban megfelelő választék mellett növelte a jövedelmezőséget. Az építőipari vállalatok közül is többen megtalálták a lehetőségeket kapacitásuk gazdaságos hasznosítására. Az előadó ugyanakkor említette, hogy rendkívül sok a negatív példa is. Kedvezőtlenül alakultak az export fővállalkozások. Sok területen nincs meg az eredményes munkához szükséges rend és fegyelem; nem ritka a szabálytalanul, illetve vitatható módon szerzett vállalati nyereség, vagy személyi jövedelem. Gyakori az indokolatlan árnövelési törekvés. Az alacsony hatékonyságú, illetve veszteséges vállalatok egy része erőtlen vagy csak egyoldalú intézkedéseket tett. Megszüntettek ugyan egyes gazdaságtalan tevékenységeket, de nem gondoskodtak a kieső termelés pótlására új tevékenységről, a kapacitás kitöltéséről, sőt a foglalkoztatottak számát sem csökkentették. A lazaságot mutatja, hogy a keresetek és teljesítmények közötti összhang nem erősödött.