MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18

-"r Mr 4 Az egyensúlyt tehát a Szovjetunió nem úgy értelmezi, hogy az imperialista államok lépéseire mindig, s mindenben azonos nagyságú választ kell adni. Szovjet vélemény szerint nem lehet gyors sikerre számítani a fegyverkorlátozási folyamatban, nevezetesen a nukleáris és az űrfegyverekről szóló tárgyalásokon. Az utóbbiakkal kapcsolatban szeretnék megakadályozni, hogy létrehozzák és a világűrbe jutassák a csapásmérő űrfegyvereket. A fegyverkorlátozási tárgyalásokon a Szovjetunió igyekszik figyelembe venni nyugati partnerek érdekeit, és tudja, hogy a megállapodásokhoz kompromisszumok szükségesek. Gorbacsov elvtárs aláhúzta, hogy a tárgyalások sikerében nem lebecsülendő szerepet játszik a közvélemény, ezért törekedni kell annak minél jobb megnyerésére. Az európai kontinenssel, ezen belül a Nyugat-Európái országokkal foglalkozva rámutatott, hogy valamennyi partnerünk sajátosságait figyelembe véve differenciáltan kell a jövőben politizálni. Különleges jelentőséget tulajdonított országaink és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok alakulásának Jelentős mértékben ettől függ hogyan alakulnak a szocializmus és az imperializmus közötti erőviszonyok. Szovjet részről türelmesen keresik a kölcsönös megértés útjait, fontosnak tartják az SZKP és a Kinai Kommunista Párt között megkezdett párbeszéd folytatását. Mindennemű előzetes feltétel nélkül, mér két izben javasolták, tartsanak felszőszintü szovjet-kínai találkozót. E javaslatokat kínai részről eddig az un. három akadályra hivatkozva hárították el. Továbbra is mindannyiunknak törekedni kell a kapcsolatok fejlesztésére Kínával, miközben változatlanul szem előtt tartják a közös érdeket és az egység szempontjait is. A Varsói Szerződés tagállamainak kapcsolatairól szólva Gorbacsov elvtárs rámutatott arra, hogy a szocialista közösség nemzetközi pozíciói a legszorosabb összefüggésben vannak együttműködésük szintjével és minőségével. A jelenlegi helyzet kapcsolataink formáinak, módszereinek, stílusának, sőt tartalmának megújítását is igényli. Közös politikai akciók előkészítésére,kidolgozására és gyakorlati megvalósítására van szükség. Érdemes lenne közös javaslatot tenni a nemzetközi biztonság átfogó rendszeréről szóló alapdokumentumra, amelyet az ENSZ keretében kellene kidolgozni. Ez a katonai és a politikai vonatkozások mellett, gazdasági és humanitárius kérdéseket is érinthetne. Támogatást érdemel az európai gazdasági fórum összehívásának a javaslata is. Gorbacsov elvtárs teljesebb és operatívabb információcserét szorgalmazott nemcsak a külpolitikai témákról, hanem a szocialista országok belső fejlődésének általános tapasztalatairól is. A többi testvérpárt küldöttségvezetői felszólalásukban támogatásukról biztosították az SZKP, Szovjetunió nemzetközi törekvéseit, hangsúlyozták országaik készségét az egyeztetett külpolitikai elvek, és céloknak a követésére. Kiemelten méltatták az SZKP XXVII. kongresszusának jelentőségét. A politikai tanácskozó testület korábbi gyakorlatától eltérően néhány felszólalás részletesen kitért a belső építőmunka legfontosabb céljaira és feladataira. A tagállamok küldöttségeinek vezetői a közös vonások mellett országaik külpolitikájának sajátos súlypontjairól is szóltak és beszéltek. Pl. Honeccer elvtárs részletesebben szólt az NSZK külés belpolitikai helyzetéről, az NDK - NSZK viszony alakulásáról, annak lehetőségeiről. Hangsúlyozta, a béke érdekében minden reálisan gondolkodó erővel együtt kell a jövőben működni. Valamennyi tagállam megerősítette, hogy kész az összeurópai folyamat erősítésére, a keleti-nyugati párbeszéd további folytatására, a helsinki folyamat fórumainak hatékony felhasználására. Ebben a szellemben készülnek a novemberi bécsi utótalálkozóra is.