MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

61. ő. e. 1986. március 26. (121-198. o.) - 2. Somogy megye hosszú távú terület- és településfejlesztési tervének irányelvei. Javaslat: 127-145 - Szóbeli kiegészítés: 146-158

I. Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1986. március 18-i üléséről /szóbeli/ Előadó: Klenovics Imre elvtárs, megyei első titkár /A szóbeli előterjesztés a jegyzőkönyvhöz mellékelve/ A pártbizottság a tájékoztatót egyhangúlag tudomásul vette. II. Javaslat Somogy megye hosszútávú terület- és településfejlesztési tervének irányelveire Előadó: Dr.Sarudi Csaba elvtárs, megyei titkár Dr. S a r u d i Csaba elvtárs Az írásban kiadott előterjesztéshez az alábbi szóbeli kiegészítést mondja el: A további munka érdekében indokolt az elmúlt időszakból a megye fejlődését előrevivő és gátló tényezőkből a megfelelő tanulságokat levonni. Ezeket összegezve a következőket lehet megállapítani. Az ipar fejlesztése következtében a megye lakosságának teljes foglalkoztatása megoldódott, az iparszerkezet javult, a megye adottságainak hasznosításában eredményeket értünk el. Az iparosítás elősegítette a megye városhálózatának a kialakítását is. Az ipar területén az elmúlt időszakban jelentős rekonstrukciós munka indult be. Általában igyekeztünk a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódni, ami nagyban elősegítette a célkitűzések végrehajtását. Az ipar területén azonban gondok is jelentkeztek. A termelés növekedésében jelentősek az eredmények, sok területen elértük, vagy meghaladtuk az országos átlagot, azonban sok mutató tekintetében nem tudtunk előre lépni. Az iparszerkezet folytán exportképes termékeink vannak, de magas azoknak a termékeknek a száma, amelyet egyszerű, betanított munkások állítanak elő és ezek nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A rekonstrukciók nem fejeződtek be, az csak szűk területen mozgott, az iparban használt géppark nagyon elhasználódott. A megyében olyan szervezeti struktúra van az iparban, hogy a telephelyek, a gyáregységek vannak túlsúlyban, a termelés és az irányítás más-más érdekszférában történik, és mindez fékezi a gyárak alkalmazkodóképességét. A mezőgazdaságban az optimális üzemméretek kialakultak, a termelés-szerkezet igazodott a tájegységekhez és a piacokhoz. A termelési rendszerek is kialakultak, az üzemek együttműködése javult, a háztáji termelést jól segítik a nagyüzemek. Az eredmények mellett sok a gond a mezőgazdaságban, rossz az eszközellátottság, a beruházások beszűkültek. A mezőgazdaság tekintetében is néhány tanulságot érdemes levonni. Ezek közül említi meg azt, hogy a tapasztalatok szerint a nem jó termőhelyi adottságú területeken is lehet eredményeket elérni; a több lábon álló gazdaságokban az átlagosnál egyen-