MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1985

59. ő. e. 1985. május 14. (186-237. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i, a közművelődésről hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés és: 189-209

művelődési központ hálózatszervező munkája, továbbképzései, szakmai kezdeményezései javultak az évtized második felétől. A művelődési mozgalmak közül ma is kimagasló az amatőr művészeti tevékenység. Növekedett a gyarapodó szakágak közötti kigyenlitődés, fontos terület a hagyományápolás. A szinvonalat a művészeti szemlén, a megyei fórumokon eredményesen képviselik az együttesek, amellett országos és nemzetközi rendezvényeken is elismerésre méltóan szerepelnek. /Vikár Kórus, a Tóth Lajos iskola gyermekkara. Pedagógus Kórus, Munkácsy Gimnázium Kórusa, Fonómunkás Kisszinpad, Táncsics Diákszinpad, Somogy Táncegyüttes, BM Kaposvár Táncegyüttes, Balaton Táncegyüttes, szennai, balatonberényi hagyományőrző együttesek. Pacsirta Bábegyüttes, Somogyi Fotó- és Filmklub. SMK amatőr filmklub, Balázs CJános képzőművészeti szakkör stb./ Az együttesek kivánságára működött tovább az éves művészeti szemle, mellette a balatoni rendezvények és találkozók, a csurgói diákszinjátszó napok, a marcali művelődési központ faragótábora,fellépési, bemutatkozási lehetőséget, továbbképzési alkalmat jelentenek. A fiatalabb klubmozgalmat elsősorban számszerű felfutás jellemezte; főleg az ifjúsági közösségek alakultak meg. A kisebb települések egy részén a közművelődés szinte egyetlen közösségi formáját jelentik. Tevékenységük lassú, fokozatos előrelépésről tanúskodik. Gyakoriak a rövid életű kezdeményezések, viszonylag kevés még a tartósan és tartalmasán munKálkodó közösség. Oelentős a honismereti mozgalom csoportjainak tevékenysége. Az értékes hagyományápoló-gyűjtő munka fejlesztője a történelmi tudatformálásnak és a szülőföldhöz kötődésnek. Kibontakozását a megyei művelődési központ, a levéltár és a könyvtár eredményesen segitette. A művelődési mozgalmak kiszélesedéséhez, az együttesek fenntartási problémáinak a megoldásához erőteljesebb megyei és helyi segítőkészségre lett volna szükség. A közgyüitemények munkájában a tudományos tevékenység egyre korszerűbb Közművelődési szemlélettel párosult. Az olvasómozgalom megyei alakulása kedvező. A megye lakosságának 23,7 százaléka beiratkozott olvasó; országosan is az egyik legjobb arány. Dó együttműködés alakult ki a tanácsi közművelődési és a szakszervezeti könyvtárak között, s az utóbbi időben ez kedvezően alakul az iskolai könyvtárakkal is. A megyei könyvtár magas szinvonalon töltötte be a hálózati központ szerepét. Az elmúlt évtizedben kiszélesedtek a könyvtári szolgáltatások; gyermekkönyvtári részlegek, hangtárak szerveződtek és megkezdődött a helyismereti gyűjtemények kialakitása. Az intézmények társadalmi kapcsolatrendszere, költségvetési előirányzata lassabban fejlődött, A megyei könyvtár kutatóintézeti besorolást kapott a művelődési minisztertől. Korábban ezt a rangot kapta a megyei levéltár is, a folyamatos, szisztematikus iratgyűjtő és iratrendezésen alapuló helytörténeti tudományszervező, forrásfeltáró munkája elismeréseképpen. Az intézmény a történelmi tudatformálásnak, a szülőföld ismeretének első számú megyei bázisává vált az elmúlt évtized során. Ez a tendencia erőteljesebben az elmúlt négy-öt évben bontakozott ki a megyei múzeumigazgatóság tevékenységében. Az extenziv fejlesztés mellett a dinamikusan növekvő szakembergárda a muzeológia korábban nem,