MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1985

59. ő. e. 1985. május 14. (186-237. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i, a közművelődésről hozott határozata végrehajtásának tapasztalatai és a további feladatok. Jelentés és: 189-209

13Ü /J tódott az intézményfejlesztés; a korábbi formák mellett és helyett meghonosodtak uj módszerek, alkalmak, még a hagyományőrzésben is. Ma is jellemző útkeresés közepette, uj mozgalmi területek jöttek létre - klub, honismeret stb. Mindenekelőtt jelentékenyebbé vált a művészet jelenléte, a tudományos műhelyek közművelődési munkája. Az 1974. évi párthatározat feldolgozása megkövetelte az elmúlt évtized közepén e változó,uj szükségleteket, lehetőségeket tükröző megyei helyzet ellentmondásainak a mérlegelését. Jellegzetes gond volt az akkori vitákban a nagyrendezvények vagy az "aprómunka" kérdése; a nagytermes intézmények és a közösségi művelődés szükségleteinek a problémája. A közművelődés és a művészeti élet változásai szoros és áttételes összefüggést mutatnak azokkal a gazdasági; gazdaság- és településszerkezeti; demográfiai, valamint életmódbeli fejlődéstendenciákkal, melyek a hatvanas évek derekától és főként a hetvenes években jellemezték a megyét. Fokozatosan csökkent a lakosság elvándorlása, jelentősebb volt a stabilizálódó mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji termelés szerepe. Az ipartelepítés -fejlesztés, az intenzivebb szolgáltató tevékenység és idegenforgalom következtében erőteljes belső átrétegződés indult meg. Megnövekedett a szakmunkásigény a termelés valamennyi alapvető szektorában; gyorsult az urbanizáció, illetve a központi községek fejlődése. Mindez olyan igényeket hordozott, melyek a munka kultúrájának jelentőségét növelték, s ezen keresztül mindenekelőtt - csaknem valamennyi réteget érintően - a lakosság iskolázottságának kiterjesztését tették szükségessé. Fontos eleme a folyamatnak a felnőttoktatás mellett - amely a középfokú képzettségre irányult intenzivebben - a vállalati-üzemi művelődés lehetőségeinek a termelés és az egyén érdekeihez kapcsolódó bővülése. Két és félszeresére nőtt ezidőben a szakmunkásvégzettséggel rendelkezők aránya, megduplázódott a diplomások száma. Az életmód szempontjából a környezeti kultúra alakitása, főleg a népművészeti hagyományok szervesebb jelenléte területén volt szélesebb körben változás. A hagyományos közművelődési formák, az uj igények és érdekviszonyok közötti ellentmondás érzékelhető volt több területen - a művészeti értékek terjesztésében, befogadásában is. Az egyéni-közösségi /intézményi/ törekvések progresszivitása mögött lassabban bontakozott ki a közönség szélesebb rétegeinek érdeklődése, részvétele. Nem csupán a közizlés hagyományosabb mintái és órtéktudata miatt, hanem azért is, mert az értékközvetítés és értékteremtés sokszor elvonatkoztatott a valóságos érdekviszonyoktól, igényektől, a közgondolkodás progressziv tényezőitől, A hatékony teljesítmények lassan, de egyre hangsúlyosabban bizonyitották, hogy a települések, illetve a megye széles értelemben vett művelődési helyzete egyik ismérve, kifejezője a demokratikus közéletnek, a gazdasági-társadalmi fejlettségnek is. Az elmúlt évtized során megyénkben is ellentmondásosan növekedett tovább a közművelődésben résztvevők köre. Csökkent az amatőr művészeti közösségek és tagjaik száma: formáiban viszont gazdagodott, magasabb szinvonalon stabilizálódott a mozgalom. Ez néhány