MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. május 30. (72-126. o.) - 1. A központi bizottság 1984. április 17-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 74-81

5 Ezek közül egyet-kettőt hadd soroljak fel. Az 1968-as határozat föltételezte, hogy a kedvező világpiaci helyzet fennmarad. Köztudott, hogy ez nem maradt fenn. A reform a külső és a belső piac összekapcsolására és változására rendkívül nagy hangsúlyt helyezett. Az azóta eltelt 16 év bebizonyította, hogy a külső és belső piac összhangja akadozik és hullámzik /nem akarok kitérni rá, a Tisztelt Pártbizottság előtt ismert, hogy miért/. Föltételezte és célul tűzte ki az 1968-as határozat, hogy egy enyhe kínálattal, többlettel létrehozó belső piaci viszonyok alakulhatnak ki. Tehát tulajdonképpen a kinálat és a kereslet összhangja meg fog teremtődni. Sajnos, a gyakorlati életben ez teljes egészében nem teremtődött meg. A következő ilyen alapvető megállapítása és célja volt a 68-as reformnak, hogy az ár és a nyereség képes lesz kifejezni a vállalati munka hatékonyságát. Ezzel is gondunk és bajunk volt. A gazdaságpolitika nem tudott időben reagálni azokra a változásokra, amelyek a külgazdaságban és belső gazdaságunkban az elmúlt 16 év alatt bekövetkeztek. Tulajdonképpen a cserearányromlás tartósságával az 1968-as határozat nem számolt és nem vette figyelembe e tényt a gyakorlati alkalmazás során. Minden nagy horderejű kérdés, de főleg gazdasági kérdés továbbfejlesztését mindig szeles körű vita jellemezte országunkban. így volt ez jelen esetben is. A Központi Bizottság egyértelműen leszögezte, hogy nem uj gazdaságirányítási rendszer bevezetéséről van szó. Ez igy jelent meg a határozatban is, de szükségesnek tartom én is aláhúzni. Ez a határozat létkérdése a magyar népgazdaságnak, de végső soron a gyakorlat ad majd választ arra, hogy ezek az elhatározott intézkedések tulajdonképpen a gyakorlatban milyen eredményességgel fognak megvalósulni. A határozatban foglaltak megvalósulásáért rá kell térni az intenzív gazdaság fejlődésének az útjára. Ezt halogatni tovább nem lehet és részletesen megvalósítani sem lehet ezt az intenzív gazdálkodásra való áttérést. Hogy ez a határozat valóra váljon és a népgazdaság egyértelműen felfelé ivelő fejlődését mutassa, valamint hogy az életszínvonal emelése vagy megtartása szinten maradjon, arra több forrásra lenne szükség az országban. Megemlített egy-kettőt, hogy mit ért ez alatt a források alatt. Az egyik: szükséges lenne mindenekelőtt a világgazdaság fellendülése. Ugyan kedvező jelekről itt lehet beszélni, de ez nem elégséges. A másik, szükség lenne olyan forrásra is, ami tulajdonképpen alacsony kamat mellett bőséges hitelfelvételt biztosit. Egyenlőre ez is csak elképzelés. A harmadik, amely a legkézzelfoghatóbb, hogy a szocialista országokkal fennálló gazdasági kapcsolatokban az eddiginél lényegesen gyorsabban tudjunk előrelépni. A negyedik fontos forrás, amelyet egyetlen, ma tisztán, világosan látható reális lehetőségnek tart, hogy gazdaságunknak a hatékonyságát, értékképző képessegét minden körülmények között fokozni kell.