MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12

i ^ Eredményes szerepet töltenek be a szakszervezetek a párt utánpótlás nevelésében. Megyénkben a pártba felvettek mintegy 20 százaléka a szakszervezetben végzett társadalmi tevékenységet, és a mozgalomban dolgozó kommunisták kezdeményezésére került sorainkba. Többségük a felvétele után is a szakszervezetben teljesiti pártmegbizatását választott tisztségviselőként, illetve aktivistaként. II. Megyénkben a 19 országos ágazati-iparági szakszervezetbői nyolcnak van megyei bizottsága, egynek pedig megyei szervezője, A kilenc középszervhez tartozik a szervezett dolgozók 80 százaléka. Az utóbbi években alapvetően változott a szakszervezetek szervezeti felépítése, működési rendje; bővült a bizalmiak jog- és hatáskőre; létrejöttek a bizalmi testületek; véleményezni kell a gazdasági vezetőket; növekedett a szakmaközi bizottságok szerepe. Az SZMT egyre javuló színvonalon koordinálja, ellenőrzi és segíti - egyes meghatározott feladatokban, mint például a terület— és településfejlesztési munkában pedig irányítja — a megyei bizottságok, az alapszervezetek és a szakmaközi bizottságok tevékenységét. Munkájában mind jobban kibontakozik a településfejlesztéssel, a dolgozók üzemen kívüli közéletiségével és érdekeivel való foglalkozás. Megkülönböztetett figyelmet fordított az MB nélküli alapszervezetek munkájára. Fejlődött a területi és az ágazati feladatok összehangolása, az országos iparági szakszervezeti szervekkel való együttműködés. Ugyanakkor az uj munkaformák alkalmazása, az irányítási átfedések csökkentése, a különböző rétegek eltérő érdekeinek eredményesebb feltárása, képviselete és védelme elmaradt a kívánatostól. Az ágazati-iparági megyei bizottságok munkájában erősödött az üzemi, szakmai érdekképviselet, a helyi gazdasági feladatok végrehajtására irányuló szervező, mozgósító tevékenység. Hatékonyabban irányítják az alapszervezeteket, de még nem vált tevékenységük értékmérőjévé az alapszervezeti munka minősége és hatékonysága. Figyelmük még nem eléggé terjed ki az összmozgalmi és az egyes réteg-érdekekre, az ágazati célok meghatározására és végrehajtására, a településfejlesztési célkitűzésekkel való összehangolására. A megye iparszerkezetét meghatározó gyáregységi és telephelyi rendszer az üzemi szakszervezeti munkában sok nehézséggel, egyeztetéssel jár, és gyakran vezet összeütközésekhez a vállalatok központi gazdasági és szakszervezeti szerveivel. Ellentmondásos, hogy jogés hatáskörük gyorsabban fejlődött, mint a gyáregységek gazdasági önállósága, és az, hogy a középvezetői hatáskörök és a bizalmi jogkörök nem mindenütt esnek egybe.