MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984

57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29

- „ . ' 27 bizalmival. A munkahelyi gazdasági vezető és bizalmi egyetértési hatáskörébe tartozó bérfejlesztés és mozgóbér jutalmakat a központban törvénytelenül megváltoztatják, amihez nincs senkinek joga. Olyan vállalati biankó intézkedéseket adnak ki, ami törvénysértő. Sok esetben, hogy leplezzék a törvénysértő intézkedéseket, a bérlistákat a helyi párt és KISZ szervezetek vezetőivel is aláiratják. A munkaversennyel kapcsolatban: a szocializmus építésének valamennyi szakaszában a munkamozgalmak, a munkaverseny mindig is segítője volt a gazdasági építő munkának és még napjainkban is az. Azonban az elmúlt időben egyre többen megkérdőjelezik a szükségességét, a létjogosultságát, de az előbbrelépés érdekében jobb javaslattal, kezdeményezéssel nem igen találkozunk. Az elmúlt években egyre többen azt bírálták, hogy azért nem tud hatékonyan segíteni, mert fentről irányított, bekorlátozott. A szocialista brigádvezetők VI. országos tanácskozása állásfoglalásáról és az 1983. decemberben megjelent 1054/1983. MT-SZOT-KISZ KB együttes rendelet a munkaversenyről, a munkaversenyt egyértelműen vállalati kategóriává teszi és az irányítását a gazdasági vezetők kötelességévé. A szakszervezetek a segítésének, mozgósításának feladatát kapták. Bár ma sem folyik aktivabb munka a munkaverseny irányításában, gondozásában, mint korábban. Most zajlanak az éves tervtárgyaló bizalmi testületi ülések. A tervelőterjesztésekben alig, vagy egyáltalán nem esik szó a munkaversenyről, a feladatokra való mozgósításról. Megjelent a munkaverseny felhívás hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára. A területen érdeklődésre csak általánosan beszélnek róla, nem történtek konkrét intézkedések. A rendelet értelmében a munkaverseny szabályzatokat át kell dolgozni, még kevés az előrehaladás. Nem tartják elégségesnek a közép- és munkahelyi vezetők munkaversennyel való foglalkozását, mert a napi, heti és havi feladatok megoldása során a munkaversenyről, mint a feladat végrehajtásának módszeréről ritkán, vagy egyáltalán nem esik szó. Ennek oka, hogy a közép- és munkahelyi vezetők anyagi ösztönzését csak a munkához és nem együtt a munkaversenyhez is kötik. De ez a jellemző a munka elismerésére is. Az évközi munka jó elvégzését mozgóbérrel, az év végén a munkaversenyben résztvevő brigádokat külön jutalmazzák. így válik ketté a munka és a munkaverseny jutalmazása. Az ilyen felfogással a munkaverseny formálissá válik, nem tudja betölteni azt a nemes célt, amit szolgálnia kellene. A jelentés megállapítja, hogy megyei szinten 50, üzemi szinteken 30 % és a bizalmiaknak mintegy 1/5-e párttag. Úgy itéli meg, hogy ez az arány megfelelő részarányt biztosít a párt politikájának érvényesüléséhez. Azonban nagyobb segítséget kellene nyújtani a helyi pártszerveknek ahhoz, hogy a munkahelyeken a bizalmi kellő bátorsággal és politikai kiállással képes legyen azoknak a feladatoknak eleget tenni, amit a jog- és hatáskör számára biztosít. A választáskor olyan politikai feltételek megteremtését kell biztosítani, hogy az kerüljön megválasztásra, aki arra a legalkalmasabb, aki a kollektíva bizalmát élvezi. A jelentés is, az állásfoglalás is utal a szakszervezeti munka korszerűsítésére. A SZOT 1981. áprilisi határozata után az ÉDOSZ-nál is elindult egy egészséges folyamat a vezető- irányító munka korszerűsítésére, amely fő feladatul tűzte az alapszervi munka konkrétabb helyszini segítését. A szakszervezeti munkából hadat üzentek a bürokráciának, óvakodnak a jelentés-kérésektől, ha valamire kíváncsiak, helyszínen személyesen informálódnak, üléseiket ritkították. Keresik a megyei bizottság munkájának további egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét.