MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1984
57. ő. e. 1984. február 29. (2-71. o.) - 1. A szakszervezeti mozgalom helyzete és pártirányításának tapasztalatai a megyében, valamint a további feladatok a központi bizottság 1983. október 12-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-12 - Szóbeli kiegészítés: 20-29
nem-e inkább a szakszervezeti szervek kritikájaként igazak? Úgy is feltétlenül igazak! De elengedhetetlennek tartja, és kéri a pártszervek megértését és segítségét, hogy a feladatok jobban elhatárolódjanak és azok jellege is tisztultabban kibontakozhasson. Szakszervezeti vonalon is rengeteg a tennivaló, hogy néhány dologban a szakszervezeti alapszervezetek szilárdabban álljanak a lábukon. így különösen a szakszervezeti bizalmi csoportok átgondolt és tervszerű működtetésében, a testületi ülések előkészítésében, a vitában felmerült nézetek és javaslatok lelkiismeretes összegezésében. Vállalják bátrabban és nyiltan a vitát. Politizáljanak és ne laposodjanak bele szakmai zsargonokba. Ezen az úton kell mindenekelőtt erősiteni alapszervezeteink önállóságát; a tagság véleményének és érdekeinek, gazdasági céljaink, egész politikánk iránti elkötelezettségünk alapján való képviseletében és védelmében. Az állásfoglalás tervezet a pártszervek és a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait egyaránt tartalmazza. Ezek jó összhangban vannak a helyzetértékeléssel és a párt politikájából fakadó követelményekkel. A pártszervek feladatait összegező rész egyik nagy pozitivuma, hogy egyfelől világos, egyértelmű elvekben határozza meg azok feladatait a szakszervezeti szervek irányában, de ugyanilyen világosan és egyértelműen megfogalmazza az állami-, gazdasági vezetésben dolgozó kommunisták iránti elvárásokat is. Nagyon nagy jelentőségű az, hogy a megyei pártbizottság igényli, az állami, gazdasági szervek tervezett intézkedéseiket kellő időben ismertessék meg az illetékes szakszervezeti szervekkel, hogy legyen módjuk álláspontjuk kialakítására, illetve az intézkedések várható hatásainak mérlegelésére. Lényegében ugyanez az elvárás jelenik meg a városi és városi jogú pártbizottságoknál is. Az állásfoglalás vitája során ebből néhány fontos következtetést le kell majd vonni az üzemi és intézményi pártszervekre és szervezetekre vonatkozóan is. Meggyőződése, hogy az állami-, gazdasági oldal és másfelől a szakszervezeti oldal ilyen egyenrangú egymás mellé állítása a pártirányításban tisztán végigvonul a megyétől az alapszervezetekig, ugy ez az egyik legfontosabb politikai garancia a párt szakszervezeti politikájának helyes érvényesüléséhez. Ha helyes és szabad igy fogalmazni, a politikai mechanizmusunk ilyen irányú továbbfejlesztése komoly további átgondolást igényel szakszervezeti oldalról is. Ez a mozgalomban szintén nem újkeletü kérdés, hiszen a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát követően napirenden van az irányítási rendszer korszerűsítése, a feladatkörök rugalmasabb igazítása az igényekhez, a káderek felkészítése, esetenként célszerű cseréje stb. A dolog lényege, hogy alkalmassá tegyük szakszervezeteinket az ílyenn jellegű feladatokra. Még egy fontos gondolat ide kívánkozik; a felelősség. Felelősségünk először azért, hogy a politikai döntésre illetékes pártszervhez az érintett dolgozók véleményét, törekvéseit, értékítéletét valóságosan és hitelesen eljuttassuk. Felelősségünk másodszor azért, hogy az így született döntések mellett kiálljunk és érvényesülésüket minden erőnkkel elősegítsük. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatai közül az állásfoglalástervezet is azokat állítja előtérbe, amelyek a magyar szakszervezeti mozgalom egészében is a fő napirenden vannak: a gazdaságszervező és érdekvédelmi munka, a szakszervezeti önállóság helyes értelmezése és mindhárom fő irányban való erősítése, a munkahelyi és szakszervezeti demokrácia, az eszmei-politikai nevelés. E feladatok megvalósításának elősegítésére rövidesen egy feladattervet terjesztenek az SZMT elé. Ez magában foglalja az állásfoglalás feldolgozásával, pontos és egységes értelmezésével összefüggő szakszervezeti feladatokat, a SZOT titkársága és a KV-ok döntései szerint, de a pártszervek rendezvényeivel összehangoltan. Megjelöli továbbá azokat a konkrét feladatokat, amelyeknek a záradék 3.pontja