MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23

5 A tanteremfejlesztés lehetővé tette a szétszórt elméleti oktatás koncentrációját /1972-ben még 107 tantermet béreltek/, és a kótmüszakos oktatás számottevő mérséklését. A tanulók 97,5 %-a /országosan 86,1 %/ délelőtt részesül elméleti oktatásban. A kaposvári 512-es és a siófoki kereskedelmi szakmunkásképző feltételei az átlagosnál rosszabbak. A kollégiumi fejlesztés /703 helyről 1568-ra/ révén a tanulók mintegy negyede kollégiumban lakik /országos: 19 %/. A mezőgazdasági szakmunkástanulók kollégiumi elhelyezése a legjobb /60 % feletti/. A vállalati tanműhelyi helyek száma gyors ütemben nőtt. A tanulóknak csak 18 %-a vesz részt nem csoportos gyakorlati képzésben. A vállalati tanműhelyek egy része azonban nem felel meg a minőségi követelményeknek. A szakmunkásképzést folytató élelmiszeripari ás mezőgazdasági szakközépiskolák gyakorlati képzési feltételei a követelményektől elmaradnak. A tantervi előirást a pillanatnyi vállalati érdekek sem mindig segitik teljesitoni. Az intézmények személyi feltételei jobbak lettek. Az egy főhivatású tanárra, illetve szakoktatóra jutó tanulók száma csökkent /27-re, az országos 33/. Mérséklődött az óraadók aránya. Az elméletet oktató tanárok között emelkedett a felsőfokú végzettségűek száma. A heti órák 14 &-át azonban ma is túlórában látják el, néhány intézményben ez 20 % felett van. A szakmunkásképzésben nagyobb hangsúlyt kapott az általános műveltség és a magasabb szintű szakmai elmélet oktatása. A tanulók alapképzettségének gyengeségei miatt az első évfolyamokon nőtt a lemorzsolódás /11-13 %/, néhány intézményben 17-19 % is előfordul. A hiányosságok ellenére az üzemek részéről általában kedvező a pedagógiai gyakorlat visszhangja. A munkáséletre felkészitésben jobb lett a képzésben résztvevő vállalatok és az iskolák közötti kapcsolat, A gimnáziumi tanulók száma 1979-re mintegy ezerrel csökkent. Két gimnázium megszűnt /Tab, Barcs/. Szűkült a felsőoktatás bázisa. Az érettségizőknek 40-43 %-a a gimnáziumokból kerül ki. Ugyanakkor a felsőfokra felvettek döntő többségét /csaknem 80 %-át/ ezek az intézmények biztosit ják, A gimnáziumok felsőoktatásra felkészitő munkája javult, de eredményeikbon jelentős különbségek vannak a megyeszékhelyi gimnáziumok javára. A szakközépiskolák /a gépipari szakközépiskola kivételével/ alacsony hatásfokkal készitenek fel a továbbtanulásra. A megye középiskoláiból egyetemre, főiskolára kerülők aránya elmarad az országos átlagtól /országos: 32,5 %, megyei: 28,5 %/. A lakosság általános és szakműveltségében történt kedvező változásokhoz a felnőttoktatás is hozzájárult. Kezdetben összefogott munka indult az általános műveltségben meglévő és újratermelődő lemaradás felszámolására. Kedvezően alakult a felnőttoktatással kapcsolatos közfelfogás. Később azonban gyengült a figyelem és a társadalmi felelősségérzet. Az üzemek erdekei miatt háttérbe szorult a dolgozók általános iskolázása, A tanácsok, iskolák, közművelődési intézmények, szervezetek és az üzemek közötti együttműködés sem megfelelő. Gyakran az egyéneknél sincs meg a motiváció és a közvetlen érdekeltség a tanuláshoz.