MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Szóbeli kiegészítés: 31-43

18 elmaradásától kezdve, az iskolakerülésen és munkakerülósen keresztül, az alkoholizáló, narkotizáló, csavargó, még súlyosabb esetekben a bűnöző életmódban nyilvánulnak meg. Szivesen vesznek részt a gyermek- ós ifjúságvédelmi hosszú távú program elkószitósében. V 1 d á k Gizella elvtársnő

, a kaposvári Pedagógus Pártbizottság titkára: 1978-ban alakult a Kaposvár város pedagógusait átfogó pártbizottság, mely minden óvoda, általános ós középiskola pártirányitását ellátja a városban. A pártbizottság pártirányitását, elvi-politikai irányitását a városi pártbizottság végzi. A városi pártbizottság kezdettől sok konkrét segitséget adott ahhoz, hogy fokozatosan önállóvá váljanak. Az eltelt 5 év alatt kialakult a munkastilusuk,munkamódszerük, amit tovább szeretnének javitani. A megyei pártbizottság,különösen a Propaganda Művelődési Osztály is sok segitséget adott munkájukhoz. Konkrétan szólni szeretne arról, mit tettek eddig az állásfoglalás megismertetéséért és elfogadtatásáért. Az áprilisi állásfoglalás után pár nappal titkári értekezletet tartottak, Tudták, hogy nem lehetnek még ezek a vélemények leszűrtek és helytállóak, de valóságmagvuk feltétlenül kell, hogy legyen. Kiváncsiak voltak, hogy mi ragadta meg először elvtársaik, nevelőik figyelmét. Három fontos dolgot emeltek ki, ami miatt azonosultak már akkor az állásfoglalással. Az iskolák belső stabilitásának a megőrzése; fogjanak össze azok az intézmények és szervezetek, amelyek az ifjúság nevelésében érdekeltek. Ezt Pozsgai elvtárs úgy fogalmazta meg 1981 novemberében, hogy bele kell illeszteni az iskolát Magyarországon abba a mozgástérbe, ami jelenleg a 80-as években nálunk van. Nem szándékosan emiitette előző miniszterünket, de ugy véli, hogy érdemeit ebben a vonatkozásban el kell ismerni. A harmadik dolog, a pedagógusok közéletisége. Sajnos nincs egyetértés ebben a vonatkozásban,az országos állásfoglalás nem fogalmaz egyértelműen; "társadalmi munkát az végezzen, közéleti tevékenységet az folytasson, aki pedagógiai munkájának maximálisan eleget tesz." Ezzel eddig igy egyei lehet érteni, azzal már nem, hogy a közepes képzettségű emberek - a mi pedagógus társadalmunkban ezek teszik ki a többséget -, ha meggyőződésük, elhivatottságuk olyan, akkor azért ne vállalhassanak közéleti tevékenységet, mert állami vezetőjük, vagy valaki más úgy itéli meg, hogy többet kellene nyújtaniuk az oktatás-nevelés terén. E kérdésről összecsaptak a vélemények, voltolyan párttitkár, aki azt mondta, első a szakmai munka, ha annak maximálisan eleget tett, azután lépjen ki nyilvánosság elé, azután képviselje a párt politikáját, véleményét, stb. Ezt ők úgy fogalmazták meg, hogy minden elkötelezett pedagógust várnak, aki közéleti feladatot vállal, a munkáját végezze el az optimumnak megfelelően, tehát amit a képességeihez mérten nyújtani tud. Hiányolták az állásfoglalás megjelenése után a sajtó és a tömegkommunikációs visszhangot, elvétve lehetett hallani szeptemberig arról, milyen feladatok állnak előttünk. Ekkor határozták el, hogy taggyűléseken értelmezik az állásfoglalást. A Kossuth Könyvkiadónál megjelent kiadványból minden alapszervezet kapott 10 példányt, ami segitséget adott ahhoz, hog^ jobban megismerjék az állásfoglalást. Nem volt könnyű feladat az értelmező taggyűlések előkószitóse. A titkár elvtársak felkészitóséhez segit-