MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Szóbeli kiegészítés: 31-43

S-f _16 Hosszú távra érvényes feladat az iskolai demokrácia erősitése. A demokrácia, a demokratikus közgondolkodás igényének általánosabbá tétele a pedagógusok között és a tanulók körében* Kiemelt feladatnak tartják annak elérését, hogy a meglévő demokratikus fórumok rendszeresen, tartalmasán, eredményesen működjenek, következetesebben gyakorolják jogaikat és kötelességüket. A megyei bizottság gondoskodik arról, hogy valamennyi oktatásügyi dolgozó megismerje a Központi Bizottság ós a megyei pártbizottság feladattervét. Segiti a feladatok egységes értelmezését, végrehajtását. Dr, Halász János elvtárs

, a megyei pártbizottság tagja, megyei főügyész: A megyei pártbizottságnaknak az állami oktatás továbbfejlesztése feladataira vonatkozó állásfoglalás-tervezetének azon részével kivan foglalkozni, mely a gyermek- és ifjúságvédelem terén hosszú távú program elkészítését irja elő, s amely a gyermek- ós ifjúságvédelmi munkában a felvilágosítás és megelőzés elsőbbségét igényli, a hatósági munkában pedig a védő és óvó intézkedések időben történő differenciált alkalmazására hiv ja fel a figyelmet. Ugy véli, nagyon időszerű ós indokolt a gyermek és ifjúságvédelmi munka javitása érdekében egy hosszú távú program elkészítése. Szocialista fejlődésünk a gyermek- és ifjúságvédelem terén is számos és figyelemre méltó eredményt ért el. Ennek ellenére az utóbbi időben a gyermek- és fiatalkorúak egészséges fejlődésót veszélyeztető jelenségek megszaporodtak, s ezek a jelenségek a közvéleményt élénken foglalkoztatják, gyakran szélsőséges vélemények is megfogalmazódnak és esetenként ellenzéki, vagy éppen ellenséges törekvések támadása is érezhető. A leginkább deviáns magatartások közé tartozik a bűnözés, s ezért kézen fekvő, hogy a gyermek- és fiatalkori bűnözés elemzésével mutassa be, hogy melyek azok a társadalmi-, erkölcsi-, tudati- és gazdasági tényezők, amelyek a veszélyeztetettség, majd a botlás, züllés, végül a bűnözés útjára viszik a fiatalokat. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekkorú elkövetők - tehát a 14 éven aluli gyermekek - száma 1978-1980 években majd változatlan volt, 1981 évtől kezdve pedig emelkedést mutat. 1981-ben 105, 1982-ben 113 gyermekkorú követett el bűncselekményt, s az összbünözésen belüli arányuk 3,8 % volt, A gyermekkorú személyek leggyakrabban /80-90 %-ban/ vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, ezen belül pedig igen magas a csoportosan végrehajtott betöréses lopások száma. A lopásokat általában kisebb kárértékre, alkalom- és ötletszerűen követik el, s a lopásokkal rendszerint személyes igényeiket elégitik ki. Részletesebben foglalkozik a 14-17 év közöttiek, tehát a fiatalkorúak bűnözésével. 1977-től a fiatalkorú ismertté vált bűnelkövetők száma folyamatosan emelkedik. Számuk 1977-ben 221 volt, s az összbünözésen belüli arányuk 7,6 %-ot tett ki, 1982-ben pedig 290 fiatalkorú követett el bűncselekményt, a számarányuk 10,7 %-ra nőtt. A folyamatos növekedés fő oka, hogy a vagyon elleni bűncselekmények, csoportos betörések terén a cigány és a cigányhagyományokkal csak részben szakító fiatalkorú elkövetők száma jelentősen emelkedett.