MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

55. ő. e. 1983. július 14. (2-35. o.) - 1. A központi bizottság 1983. július 6-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-25

A Központi Bizottság ugy foglalt állást, hogy a pótképviselők, illetve póttanácstagok rendszeres szervezetszerű közéleti foglalkoztatása felesleges. Ez a módszer párhuzamosságokra, tulszervezósre vezetne. A pótképviselői, illetve póttanácstagi mandátumot kapott jelöltek egyébként is közéleti emberek lesznek. A választási rendszer fejlesztésének fontos része, hogy a társadalmi életben jelentős szerepet játszó kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét, legfeljebb 10 /o-át, 30-35 főt országos listán jelöljék, illetve válasszák az Országgyűlésbe. Ennyivel növekedik a képviselők létszáma, amely ma 352. Tehát az egyéni választókerületekben választható képviselők száma változatlan. Az országos listán szereplő személyeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jelöli. A jelöltekre pedig az egész ország választásra jogosult állampolgára szavazhat. Egyszerüsitések: Képviselői választókerületi bizottságok megszűnése, visszahivás, szavazás, stb. Tisztelt pártbizottság! A közös tanácsok számának növekedése új helyzetet eredményezett. Amig a székhelyközségek életében különösebb problémák nem mutatkoznak, addig a társközségekben gondot jelent a kellő önállósággal rendelkező választott tanácsi testület, a helyi vezetés hiánya. A jogos társadalmi igény megoldását a Központi Bizottság abban látta, ha kimondja a törvény, hogy az egyes társközségekben a közös tanácsba választott tanácstagok egyidejűleg a társközség elöljáróságának is tagjai. Az elöljáróság jogszabályok által meghatározott hatáskörrel rendelkezik a helyi ügyek intézésében. Az elöljáróság elnöke egyben a társközség állami vezetője is. Az is fontos, hogy az elöljáróság elnöke nem lehet a közös tanács apparátusának tisztviselője. A helyi tanácstagok jelenlegi létszámának csökkentése is szerepelt a Központi Bizottság előtt. A cél, hogy ilyen módon is erősitsük a tanácsok testületeinek munkajellegét. A jelenlegi szabályozás szerint a községekben 100, a városokban és a fővárosi kerületekben pedig 150 a tanácstagi létszám felső határa. A választásokon a gyakorlatban általában a felső határt közelitették meg. A viszonylag magas létszára miatt a testületek nem elég vita és munkaképesek.