MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

53. ő. e. 1982. december 15. (106-222. o.) - 1. A megye 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 108-116 - Szóbeli előterjesztés: 130-158

'\T6 / , 21 Ti h a n v i Zoltán elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, az MNB megyei igazgatója: Társadalmunk minden rétegét, a közvéleményt igen élénken foglalkoz­tatja az éleződő nemzetközi politikai helyzet, és talán soha ennyi ér­deklődéssel, kétellyel nem fordultak az emberek a gazdasági problémák felé, mint a mostani időben. Ezért a mai elég bonyolult gazdasági hely­zet megértetésére, a közvélemény reális tájékoztatására a jelenleginél sokkal nagyobb gondot kellene forditani. Ezzel foglalkozott a múltkori hozzászólásában is, és ma is vallja, hogy az emberek megértik ha az o­kokat reálisan feltárjuk, és őszintén beszélünk velük. A jelen időszak fő gondja, illetve vitatott kérdése, hogy milyen le­gyen a népgazdaság fejlődósének üteme, s tulajdonképpen melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a jelenlegi helyzetet. A gazdaságirányitási reform 1968-ban történt bevezetésével ráálltunk egy új pályára, s a IV.-V. ötéves tervidőszak közbeeső éveire, vagyis 1973-78-ig terjedő időszakra szivesén emlékezünk vissza. Ezekben az években az ipari, épitőipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése évente 5-6 > 0-os volt. A mezőgazdaság 4 %-os fejlődése, a be­ruházási kedv állandó bővülése, az életszínvonal folyamatos emelkedése, és a szociálpolitikai juttatások szélesitóse jellemezte az időszakot. Ha értékeljük, hogy ennek a lendületes fejlődésnek milyen negativ ha­tásai voltak, ma már világosan látjuk, ebben az időszakban évenként 2o-4o milliárd Ft. összegű többletfelhasználást eszközöltünk, külföl­di adósságállományunk évről-évre növekedett, a költségvetési hiányunkat az adósságállomány belső felhasználásával kellett fedezni, a cserea­arányromlás mind kedvezőtlenebbül hatott, az 1 %-os exportnövekedésnél nagyobb volt az importhányad, a külső egyensúly tovább romlott, stb. Bizonyára emlékeznek az elvtársak az 1977. októberi központi bizott­sági ülésre, majd azt követően az 1978. decemberi központi bizottsági határozatra, amely kidolgozta az új statégiát - ami ma is érvényes ­és ekkor pályamódositást hajtottunk végre. Mi volt ennek a fordulatnak a célja? Az, hogy fokozatosan csökkenjen a költségvetési deficit, a belföldi felhasználás mérséklődjék, a fizetési mérleg egyensúlya javuljon, és az adósságszolgálati mutató alakulása se romoljon tovább. A tényekből érzékelni lehetet, hogy a népgazda­ságban bizonyos minőségi változás következett be, hiszen ha lassan is, de a termelés szerkezetében van valami változás, az export is növeke­dett, az energiafelhasználás csökken, és a fajlagos anyagfelhasználá­si mutató is kezd kicsit javulni. Ilyen körülmények közepette értük el a VI. ötéves terv időszakát, dol­goztuk ki a tervet, amit mi egy konszolidációs tervnek neveztünk, és a cél az volt, hogy 1985-re a népgazdaság egyensúlya szilárdabb legyen. 1982. évben a kitűzött tervcéloktól el kellett térni, hiszen alapvető szempont volt az ország fizetőképességének mindenáron történő fenn­tartása, ami rendkivüli intézkedéseket igényelt, melynek hatására külkereskedelmi mérlegünk a tervezett loo milliós passzívumával szem­ben várhatóan 4oo millió dollár aktivum keletkezik. Ezt persze igen komoly - mondhatnám drasztikus - intézkedésekkel lehetett megvalósí­tani, mert a tőkés behozatalt 3,7 milliárd dollárra kellett korlátoz­ni, ami viszont feltótlenül szükséges a kitűzött termelési feladatok ellátásához.

Next

/
Thumbnails
Contents