MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

53. ő. e. 1982. december 15. (106-222. o.) - 1. A megye 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 108-116 - Szóbeli előterjesztés: 130-158

18 feldolgozást tűzték ki, és már ebben az évben elkezdték a vágóhídi feldolgozást, 1983. évben ezt tovább folytatják. Tápgyártást .illet/e feldolgozást szintén alaptevékenységre ópitve, ezen kivül a belső átcsoportosításból lakatosrészleget hoztak létre, ami meglehetősen szép nyereséggel prosperált már az első évben is. Ugy gondolják, hogy tovább kell lépni ezen az úton és a fafeldolgozás - elsődlegesen a ládagyártás területén kivannak indítani. A tavalyi évben úgy döntöttek, hogy egy ágazatot hivnak létre - raely már elkezdte tevékenységét -, ez év vegéig 5000 db hízósertést helyeztek ki és megközelítőleg 5800 db hizósertést vásárolnak vissza. Oövő évi tervük 8-10.000 db kihelyezés és ennek megfelelő visszavásárlást irányzott elő. Nagyon jó példának tartják ós úgy érzi a mezőgazdasági üzemeinknek tanulmányozni kellene a szomszéd ország Oogoszlávia vajdaságon belüli ilyen irányú integrációját, ahol a nagyüzem tulajdonképpen a szellemi tőkét, az összes szervezést, bonyolitást kézben tartja, a többi a háztájira van épitve. Ezt a tevékenységet szeretnék fokozni, hiszen a beruházási pénzeszközök náluk is elfogytak és a szűkös kapacitásokat, a szinkronproblémákat kint a háztájiban, a kistermelő tevékenységben kívánják teljessé tenni. A növénytermesztésen belül is szerkezetmódositásokra volt szükség. Megvizsgálták szántóterületüket és 5-600 hektárnyi olyan területet vettek ki, ami tartósan, több éven keresztül 2-3 millió forintos hektáronkénti veszteséggel zárt. Ezekre a területekre rozsot, zabot, repcét és csillagfürtöt vetnek. A kezdeti lépések eredményesnek bizonyultak, hektáronként 4.000 forintot meghaladó nyereséggel zártak ezen a mostohább adottságú területen, az elmúlt években megközelítőleg ennyi veszteséget termeltek kukorica és búzatermesztés vonatkozásában. A kukoricát, búzát, árpát és a napraforgót jobb területekre vetették, melynek a jótékony hatása már érezhető volt ebben az évben is, terméseredményeiket a tervhez viszonyítva 40 %-kal túlteljesítették, 600 vagon többlettel zárták az évet. Energiaracionalizálás komoly gondja, kérdése nemcsak a népgazdaságnak, hanem minden termelő üzemnek. Felépült, több mint 200 millióval megvalósított 2.500 kocás sertéstelepük teljesen folyékony szénhidrogénekre, az olajnak az ára pedig emelkedett. Kidolgozták ennek a kiváltását, egy állami kölcsönpályázatot elnyertek, a beruházás elindult, minek értelmében a 40 millió forintos beruházással a 17 millió forint értékű, jelenlegi árszinten lévő tüzelőolajat kiváltva 8,9 millió forint nyereséget tudnak mór a kezdés évében elérni. Megítélése szerint ez nagy lehetőség, és nyereség forrása gazdaságuknak, amivel az ágazat pozícióját tovább lehet javitani. Elsődlegesen a mezőgazdasági hulladékokra, almára és az erdészeti hulladékokra, fürészporra, forgácsra épült a hőközpont. így felhasználják azokat a hulladékokat, amik nem kerülnek értékesítésre. Egy ládagyártó sort kivannak beállitani, ez egy 4-5 ezer köbméternyi fa feldolgozását jelenti, aminek megközelítőleg a hulladéka 5o-55 %-os és 200-250 vagon fürészpor termelődne házon belül. Az energiaracionalizálási programúkban a takarmány költségcsökkentését tűzték ki célul, ha ez sikerül, olcsóbb takarmányt kapnak. Elsődlegesen itt is saját erőforrásukra támaszkodtak, nedves kukoricatárolást és etetést kezdtek el. A kukoricatárolás mellett az állati eredetű hulladékok hasznosításában is léptek, ez is üzemel már, amit takarmányozásra használnak. Bevezették a hulladékok, illetve melléktermékek között a savó etetését, ezt a környékbeli tejipari vállalatoktól szerzik be. Az utolsó ilyen elképzelésük a hígtrágyából a szilárd fázis kivétele. Ezzel kívánják a növénytermesztési hozamaikat az elkövetkezendő évben magasabb szinten stabilizálni.