MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

53. ő. e. 1982. december 15. (106-222. o.) - 1. A megye 1982. évi gazdálkodásának tapasztalatai, javaslat az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokra. Jelentés: 108-116 - Szóbeli előterjesztés: 130-158

- • - M-Mszakembergárda irányitásával dolgoznak, főágazati rendszerben. Növénytermesztésben a búzán, kukoricán kivül közel 7oo ha-on termelnek export minőségű olajos növényeket. A mérsékelt gabonatermés eredményüket a 22 q/ha-t adó szója, 2o q-ás napraforgó, 29 q-ás borsó és 78 q-ás kukorica átlagtermés követte. A mintegy 13 ezer tonna termény raktározása nem kis gondot okozott. Szerencsére az elmúlt években állami támogatás nélkül mintegy 66o vagonos magtárteret épitettek, és igy majdnem elegendő tárolótérrel rendelkeznek. Mégis az a véleménye, hogy nagyon rájuk hagyatkoznak a termeltető vállalatok, nem ártana ha nyereségükből ők is áldoznának valamit. Kertészeti főágazatuk gyümölcsórtékesitési gondjain a Nagyatádi Konzervgyár segitett, mivel a Zöldért átvételére gyakorlatilag alig lehetett száraitani. 193 ha. termő szőlőről 161 q-át takaritottak be hektáronként, ez tudomásuk szerint országos rekord. Közel 32 ezer q szőlő leszedése igen komoly gondot okozott. Megjegyzi, hogy iskolás gyerekek nélkül nem lehet időben befejezni a szüretet még akkor sem, na nincs rekord termés. Náluk szükséges Jenné, hogy a gyerekek ne 5, hanem 10 napot dolgozzanak, ezt az iskolákkal le lehetne már most rendezni. Gondjaik vannak a szőlő oltvány és a vadvessző értékesitósóvel. Pár éve még verekedtek ezekért, most meg el kell égetni, mert senkinek sem kell. Lehetséges, hogy át kell oltani a vadalany telepeket, mert nem tudják minden évben elnézni, hogy lángok martaléka lesz a gyönyörű anyag, mégha fizetnek is valamit érte. Kevesebb a pénz, csökkennek a beruházási elképzelések, kevesebb a szőlőtelepítés. Közel 8oo ha erdőterülettel rendelkeznek. Évente 2-2,5 ezer •* fát termelnek ki és évente 2o-25 ha. uj telepitést végeznek. Dt év alatt l2o ha. új erdőt telepitettek olyan területeken, amit másra nem lehet használni. Az állattenyésztésnél az elmúlt évben úgy tűnt a husmarha felé irányítják a termelőket a szabályozók. Ma viszont az árváltozásokból adódó szabályozás újból a tejtermelés felé irányit. Nehéz igy helyileg termelni, ha országosan sem tudnak dönteni. Óvatosan változtatnak, a hús felé szakosodnak, de megtartják a jó tejelő állományukat is. Nagyobb probléma a juh tenyésztésnél van. A legelőik zöm kizárólag juh tartásra alkalmas. Fel is fejlesztették az állományt ennek megfelelően közel 3 ezer anyára. A juhtenyésztés jövedelmezőségét a tejesbárány értókesitóse jelenti. Sajnos jelenleg a közös piac jóvoltából gyakorlatilag nincs tejesbárány eladási lehetőség nyugatra. Pár évvel ezelőtt még senki nem hitte volna el, hogy bárány csak nagy súlyra hizlalva lényegesen olcsóbban,nehezebben adható el, mint az a bárány , araiért olasz-francia-német kereskedők versengtek még nem is olyan régen* Termelő ágazatokat kiszolgáló műszaki ágazatot szocialista géptípusokkal szerelték fel. Amennyire elégedettek voltak korábban, sajnos ma ezek a gépek nem felelnek meg a követelményeknek. 45 db MTZ traktor mellett - ezekkel nincs is különösebb baj - 5 db T 15o és 2 db K-700-as gépük van, és ezek mellett a boglári gazdaság IHC traktorjait kellett segitsógül hivni szántani, mert a 7 db szovjet gép többsége a műhelyben állt. Rengeteg pénzt öltek ezekbe a gépekbe, biztak a szocialista iparban és most csak nézegetik őket. Minden műszaki szakember tudja, és mondja, hogy ezek a nagy traktorok konstrukció hibás motorok ós nincs hozzájuk alkatrósz. A külker, miért hozza be mégis az országba?