MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. január 20. Együttes ülés a S. M. Tanáccsal (2-117. o.) - 1. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1981. október 22-i együttes állásfoglalása a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. KB-MT állásfoglalás: 5-27 - Szóbeli kiegészítés: 28-42

Megyénkben a lakásszövetkezeti mozgalom mintegy lo-12 éves múltra tekint vissza. Ennek előzménye volt, hogy az 1960-as évek végéig a KISZ által szervezett lakásépitési akció lezárult és ezt folytafca alakult ki a szövetkezeti forma.A Központi Bizottság és a Kormány az 1970-es évek elején bizta meg a fogyasztási szövetkezeti mozgalmat a lakásszövetkezeti ópitósi forma szervezésével* Ennek megfelelően a megyei szövetség 1970-ben létrehozta a szükséges szervezetet. Megyénkben 1970-ig mindössze 540 tanácsi értékesitésü szövetkezeti lakás épült fel. Kezdetben első és legfontosabb feladat volt, hogy az igy épitett lakásokkal szövetkezeti keretekben megszervezzük a társadalmi igazgatást, az önkormányzati szervek működését és a szövetkssti élet kibontakoztatását. Az akkor kiadott központi irányelvek a IV. ötéves terv időtartamára szóló lakásépitési tervben már cimzettkónt szerepeltették a lakásszövetkezeti épitési formát is. Más megyékben a IV. ötéves tervidőszakban előirányzott lakások mintegy 3o %-át cimzettként a szövetkezeti formában épülő lakások képezték. Sajnos nálunk, Somogy megyében ez csak később következett be, a megyei és a területi tanácsok ezt nem tették magukévá. Mindezek ellenére a IV. ötéves tervben is jelentős számú tanácsi értékesitésü szövetkezeti lakás épült fel. A IV, ötéves terv időszakában a megyei szövetség az öntevékenység alapján, minden lényeges támogatást nélkülözve beinditotta a lakásépítő szövetkezetek szervezését és ebben a keretben mintegy 33o szövetkezeti lakás épült fel.E lakások esetében a területvásárlást, a közmüvesitést, a tervezést, a bonyolitást és kivitelezést lényegében társadalmi vezetéssel oldották meg. Ezidőtájt a lakásépitési terv végrehajtásában való közreműködésüket ugyan több szinten és többször felajánlották, azonban ez az esetek többségében nem talált megértésre, elfogadásra. Az V. ötéves terv lakásépitési programjának összeállításánál egyes tanácsok már felismerték a szövetkezeti lakásépités jelentőségét és több tanács területelőkészitóssel, épitőkapacitás biztosításával adott lehetőséget a lakásszövetkezetek közreműködésére, és ettől kezdve a szövetkezetek már cimzettként szerepeltek a lakásépitési program végrehajtásában. Meg kell azonban emliteni, hogy egyes tanácsi vezetők, arra illetékes szakigazgatási szervek több helyen sajnos még ma sem értik és támogatják a szövetkezeti lakásópitést, ezáltal az ebben rejlő lehetőségeket a szükséges mértékben nem tudták a megyében kiaknázni. Mindezek figyelembevételével és ilyen körülmények között is a IV. és az V. ötéves tervben a megyében összesen 1.433 szövetkezeti lakás épült fel, tisztán sáyetkezeti eszközökből. Itt meg kell emliteni azt is, hogy a szövetkezeti lakások mind a lakások nagyságát, a családi igények figyelembevételét, mind pedig a bekerülési értéket tekintve kedvezőbbek a más épitési formában létesült lakásoknál. A bekerülési érték összege ^-énként 8.000 forint körül van, az átlagos lakásnagyság meghaladja a 6o m

2-t. A szövetkezeti lakások minőségileg, a kivitelezés szempontjából is jobbak,a garanciális problémák minimálisak. Ez egyebek között azzal is magyarázható, hogy a társadalmi ellenőrzés jobban érvényesült, fokozottabb mértékű a tulajdonosi érzet. A lakásszövetkezetek a kivitelezésben változatos formáiét alkalmaztak. A szövetkezeti keretek lehetőséget nyújtanak a félkész akciók alkalmazására, a vállalati TMK és házilagos brigádok igénybevételére, a tagok által végzett szakipari munkára stb. Lényegében tehát a lakásszövetkezetek által felépitett lakások az állami ós tanácsi ópitőipari kapacitás lényegesebb lekötése nélkül jöttek létre.