MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

52. ő. e. 1982. október 13. (98-160. o.) - 1. A KISZ-szervezetek ifjúság körében végzett világnézeti nevelőmunkájának tapasztalatai a megyében, feladatok. Jelentés: 101-112 - Szóbeli kiegészítés: 117-124

A 6. oldalon szerepel a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek továbbtanulását segitő akció. Talán egy kicsit erősebben szól erről, mivel Varga Sabján elvtárs, a KISZ KB titkára is itt van, ők sokat tudnának tenni a FEB-es ós SZET-es tanfolyamoknak a szervezése ügyében. Nagy társadalmi célkitűzés az, hogy a fizikai dolgozókból is értelmiségi utánpótlást neveljünk és bekapcsoljuk őket az egyetemi, főiskolai tanulmányokba. Csak ez nincs rendezve társadalmi szinten, mert az a fiatal szakmunkás, aki eljön 4.500-5.000 Ft-os fizetéssel, az az egyetemen kaphat max. 1.200 vagy 1.500 forint ösztöndijat. Hogyan élhet meg ebből 3-4 tagú családjával? Szükséges lenne erősebb társadalmi segitség annak érdekében, hogy ne legyen ilyen óriási különbség, mivel a főiskola ilyen irányú alapját egy tanuló - rendszeres támogatás esetén - elviszi. Többet kellene ebben segiteni a KISZ KB-nek és határozottabban közbenjárni. A 7. oldal /3/ bekezdésében szól az anyag arról, hogy 61.3 %~a volt a párttagoknak felvett fiatalok aránya. Valóban kevés ez és ebben lényegesen többet kellene tenni. Ennek a KISZ korosztálynak a politikai világnézeti horizontja tulajdonképpen ebben az időszakban igaz, hogy változik, de mintegy 28-30 éves koriáig ki is alakul munkahelyileg és egyéb másban. Később sokkal nehezebb a pártépités számára ezt az embert figyelembe venni, hogyha akkor nem próbálunk közeledni feléje és nagyobb segitsóget adni ahhoz, hogy megismerje a párt eszmei-politikai célkitűzéseit és azzal próbáljon azonosulni. Oavasolja, hogy ezzel többet foglalkozzunk. A politikai, állami munkánkban tapasztaltakról szól, mivel a Mg.Főiskola pártvezetőségéhez tartozik egy főiskolai KISZ-bizottság és egy szakközépiskolai KISZ-szervezet irányitása is. Elsősorban az eszmei-politikai nevelőmunka eredményeinek alakulásával foglalkozik. Megállapitja, az eszmei-politikai nevelőmunka egy olyan folyamat, amelynek eredményeként alakul ki a marxista-leninista világnézet, és ebben sokat tesz a család, a tömegkommunikáció, a társadalom, de legtöbbet a munkahely, a főiskola, a szakközépiskola, tehát az a közeg, ahol dolgozik. Egyértelmű, hogy a fiatalság igényli, hogy ilyen tekintetben sokkal többet kapjon a mi társadalmunktól. Néhány évvel ezelőtt gondjuk volt a marxizmus-leninizmus oktatásában a hagyományos formákkal. Amióta áttértek a marxizmus-leninizmus oktatásában a kiscsoportos oktatási formákra, tehát a hallgató is vethet fel prob' lémákat, s azt közösen feldolgozzák, együttesen készülnek, sokkal eredményesebb ez a nevelőmunka. Az intézményeknek van ebben döntő szerepük és nemcsak a katedráról, hanem számtalan formában megvan erre a mód. Olyan politikai vitaköri esteket szerveztek a KISZ-eseik időszerű világgazdasági problémákról, az 56-os ellenforradalomról, hogy éjfélig nem mentek el és hallgatták a tanároknak, az akkori események résztvevőinek a véleményeit, A másik oldal, a család és az intézmények, illetve a társadalom felelőssége. Teljes egészében nem lehet általánosítani, hogy alapvetően a családnak a szerepe a meghatározó. Két szélsőséges példával bizonyitja ezt: Négy esztendővel ezelőtt Kaposváron az egyik állami ünnepély során a nemzeti szinü és vörös zászlókat szaggatták le, sajnos főiskolai hallgatói is volt köztük. A gyereknek az apja marxizmus-leninizmus esti egyetemi oktató volt Székesfehérváron. Nyilvánvaló, hogy nem hozott a családjából ilyen irányú inspirációt, hanem vitte a környezete, az ital hatása és az, hogy virtusból ilyenre elragadtatják magukat. Több