MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1980

47. ő. e. 1980. október 23. (74-122. o.) - 1. A központi bizottság 1980. október 16-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 75-118

szó, amelyeknek katonai vagy gazdasági okokból nagy a stratégiai fontossága. Ilymódon hatottak és hatnak többek között a közelkeleti fejlemények, az iráni változások és az afganisztáni események. Napjainkban pedig az Irak és Irán közötti háborús összeütközés jelent komoly feszültségforrást az egyébként is robbanásveszélyes Perzsa-öböl térségében. Irak és Irán viszonyát hagyományosan az időről-időre kiújuló ellenségeskedés jellemezte, amiben a mai napig jelentős szerepet játszanak a gyarmatositás örökségeként kialakult területi és határviták, A két ország közötti feszültség az 1979. februári iráni rendszerváltozás után tovább növekedett. 1980. januárjától rendszeressé váltak a határmenti fegyveres összecsapások. Szeptember közepén a szórványos harcok háborús jelleget öltöttek. A konfliktust közvetlenül a határviták, a kölcsönös területi követelések váltották ki, azzal összefüggésben, hogy Irak érvénytelenítette a legutóbbi, 1975-ös megállapodást, amely a két ország között húzódó folyó közepén jelölte ki a határvonalat. A háború mélyebb okait azonban a jelenlegi iraki és iráni rendszer belső viszonyai, valamint ideológiai, politikai ellentéteik, egymást keresztező regionális hatalmi törekvéseik képezik. Ezen túl minden bizonnyal szerepet játszanak bizonyos szubjektiv tényezők is, igy például az a körülmény, hogy az iraki vezetés és a sah 1975-ös megállapodását követően Khomeininek el kellett hagynia az őt korábban befogadó Irakot. Khomeini hatalomrajutását követően a siita papi vezetés nyiltan meghirdette szándókát az iszlám forradalom kiterjesztésére Irakra és más arab országokra. Éles propaganda- és politikai harcot inditottak az iraki Baath Párt általuk istentelennek kikiáltott rendszere ellen. Az iráni siita egyház ós az iraki Baath Párt szembenállása kihatott a két ország viszonyának minden területére. Ebben a folyamatban mindkét fél felhasználta egymás ellen a nemzeti és a vallási kisebbségek rendezetlen helyzetét is. Irán lázadásra szitotta az iraki lakosságnak csaknem felét kitevő siitákat, támogatást nyújtott a kurd felkelőknek. Irak pedig az Iránban élő arab kisebbség nacionalista követeléseit karolta fel, s menedéket adott a sah elűzött hiveinek.