MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1980

46. ő. e. 1980. július 2. (117-215. o.) - 1. A központi bizottság 1980. június 24-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 118-155

A rendezéssel kapcsolatos szovjet álláspont lényege, hogy véget kell vetni az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság belügyeibe történő fegyveres és más beavatkozásnak* A helyzet rendezését célzó tárgyalásokon Afganisztánt csakis törvényes kormánya képviselheti. A szovjet vezetés megítélése szerint a fegyveres ellenforradalmi bandákra mért sikeres csapások olyan helyzetet teremtettek, amelyben lehetővé vált több szovjet katonai egység kivonása Afganisztánból. A döntéssel egyúttal azt is megerősítették, hogy a Szovjetunió a válság politikai megoldására törekszik. A jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó lépés slősegitheti azt is, hogy tárgyalások kezdődjenek Afganisztán, valamint Irán és Pakisztán között. Ugyanakkor változatlan az a szovjet álláspont, hogy a katonai egységek teljes kivonására a rendezés megfelelő nemzetközi politikai garanciáinak megteremtését követően kerülhet sor. Tisztelt pártbizottság 1 Az iráni forradalmi változások különösen érzékenyen érintették az imperializmust, mivel olyan országban mentek végbe, amely jelentős szerepet játszik a tőkésvilág olajellátásában és az uralkodó hatalmának megdöntéséig katonai erejével is az Egyesült Államok stratégiai érdekeit szolgálta. A fordulat nyomán alapvető változás következett be Irán és az Egyesült Államok viszonyában, amely még bonyolultabbá és feszültebbé vált a teheráni amerikai nagykövetség elfoglalásával, illetve ezt követően a túszügy kapcsán tett különböző lépések következtében. Az Irán körül kialakult nemzetközi feszültséghez ós bizonytalansághoz nagymértékben hozzájárul az a körülmény, hogy az uralkodó bukását követően nem jött létre szilárd hatalmi struktúra az országban, mindmáig ziláltak a belpolitikai ós a gazdasági viszonyok.