MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

43. ő. e. 1979. április 19. (2-160. o.) - 1,. A központi bizottság 1979. március 28-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 5-45

- 30 - H A Központi Bizottság népünk szocialista alapokon megvalósuló egysége szempontjából fontos piitikai eredménynek tartja, hogy a hazánkban élő nemzetiségek az élet minden területén teljes egyenjogúságot élveznek* A nemzetiségi szövetségek múlt év novemberében megtartott kongresszusai jól tükrözték, hogy hazánkban a nemzetiségek egyenjogúsága érvényesül politikai, gazdasági, kulturális téren egyaránt* A nemzetiségek alkotó módon vesznek részt a szocializmus építésében, életszínvonaluk, életkörülményeik megfelelnek az országos átlagnak. Képviseletük a párt- és állami testületekben létszámukkal arányos, közéleti aktivitásuk megfelelő* Anyanyelvük, kultúrájuk ápolásához, fejlesztéséhez a feltételek biztosítottak, és a nemzetiségi állampolgárok élnek is a lehetőségekkel* A nemzetiségi szövetségek kongresszusai hozzájárultak a magyar és a nemzetiségi lakosság testvéri együttélésének és együttműködésének erősítéséhez* Bár Magyarországon a nemzetiségek számaránya nem nagy, a nemzetiségek teljes egyenjogúságát, a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését fontos elvi kérdésnek tartjuk* Kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetünk egyik fontos tényezője az állam és az egyházak közötti rendezett viszony. Közvéleményünket - benne párttagságunkat - foglalkoztatja, hogy az új pápa megválasztása után hogyan alakul a Vatikán politikája, hogyan érinti ez államunk és a katolikus egyház viszonyát. Annál is inkább felvetődnek ezek a kérdések, mert a nemzetközi katolicizmus jobboldali elemei, a külföldi ellenséges propaganda, valamint az együttműködés itthoni ellenzői igyekeznek zavart kelteni és bizalmatlanságot szitani a rendszerünk iránt lojális papság, a hivők és államunk között. Tapasztalataink szerint a püspökök és a papság többsége a kialakult normális viszony fenntartására törekszik. Az ország előtt álló feladatok megoldásában, a hazafias erők összefogásának keretén belül számitunk az egyházak, köztük a katolikus egyház vezetőinek, papjainak ós a hivöknek az aktiv közreműködésére. Az állam és a katolikus egyház közötti normális viszonnyal, amely a közös erőfeszítések eredményeként jött létre,