MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 2. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i közművelődési határozata végrehajtásának tapasztalatai. Jelentés: 60-79

5 - Az átlagos életkor emelkedésével egyre magasabb a nyugdíjas

ok száma, akik fokozódó mértékben vesznek részt a közművelődés"""" egyes sajátos formáiban /amatőr művészeti mozgalom, filmlátogatás, klubok stb./. Művelődési igényeik tervszerű kielégítésére ma már több helyen - különösen falun - megfelelő figyelmet fordítanak. - A közművelődés hozzájárult a nemzetiségek kulturális hagyományainak megőrzéséhez és ápolásához, melynek feltételei javultak az elmúlt időszakban, bár a kívánatosnál és a lehetségesnél kisebb mértékben,. Nagyobb erőfeszítéseket kellett volrr tenni annak érdekében, hogy körűkben tudatosodjon és szükségletté váljon saját kulturális értékeik ápolása és továbbéltetése, - Somogy cigánylakosságának magas száma indokolja /kb. 20 ezer/, hogy a cigányság kulturális viszonyaival a jelentőségének megfelelően foglalkozzunk. A cigányság gazdasági, társadalmi, szociális helyzetében végbement változások hatottak kulturális viszonyaikra. A cigányság közműveltségében elért eredményeink azonban nagyon szerények, A jövőben a cigányfiatalok és a munkát vállaló cigányok műveltségi viszonyainak javítását kell központi feladattá tenni. Jobban tekintetbe kell venni műveltségi színvonalukat és reális szükségleteiket. Ahol célszerűnek látszik, életre kell hívni és támogatni kell a homogén cigány művelődési közösségeket. Továbbra is fontos feladat szorgalmazni a cigányság részvételét a köanüvelcdés valamennyi fonnáj ában. II, A közművelődési intézményhálózat fejlesztése sok tekintetben megfelelt a párthatározatban megfogalmazott célkitűzéseknek, annak ellenére, hogy az egész megyére kiterjedő távlati fejlesztési terv csak késve készült el. Bővült és korszerűsödött a közművelődés intézményrendszere, A fejlődés ellenére a jelenlegi feltételrendszer még nem került kellő összhangba a kulturális szükségletekkel. Egyes településeken, elsősorban a városokban a kulturális ellátottság hiányosságai fokozottabban érződnek. A fejlesztésre fordítható anyagi eszközök mérsékelten emelkedtek, csaknem kizárólag megyei és helyi erőforrásokból valósultak meg a létesítmények. Fejlesztési lehetőségeinket befolyásolta, hogy a közös létesítést szorgalmazó elképzelések, szemléleti okol: és kellő koordináció hiányában csak részben valósultak meg.