MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 1. A központi bizottság 1970. február 18-19-i, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 5-21 - Szóbeli kiegészítés: 27-37

41 tűnhet a gyár nődolgozóinak összlétszámához viszonyitva. A szakmunkásképző tanfolyamon való részvételt rendkivül szigorú feltótelekhez kötötték. Azok a dolgozók vehetnek részt a továbbképzésen, akik több éve a gyár dolgozói, politikai-gazdasági tevékenységükkel erre érdemessé váltak, s előfeltétele volt a részvételnek egy megelőző előkészitő tanfolyam eredményes elvégzése is. A tanfolyam vizsgáinak letétele után a dolgozók hiradástechnikai alkatrészgyártó szakmunkásbizonyitványt kapnak. A tanfolyamtól - várható kedvező gazdasági kihatásain túlmenően - azt várják, hogy emelkedik a szakma szinvonala, emelkedik a nődolgozók felkészültségi szinvonala, fokozott lehetőség teremtődik a nők vezetésbe történő nagyobb arányú bevonására, közéleti szereplésük növelésére. Helytálló a megyei pártbizottság jelentésének megállapítása, amely szerint "a nők elsősorban a konkrétabb, képzettségükhöz és munkájukhoz jobban csatlakozó megbízatásokat vállalnak szivesén". A gazdasági vezetők feladata, hogy az ehhez szükséges feltételeket megteremtsék. A beindított gyári szakmásitó tanfolyam ezt a célt is hivatott szolgálni. A gyári politikai ós társadalmi szervezetekben betöltött tisztségviselő nődolgozók létszáma megfelel a nők gyári összlétszámban képviselt arányának. Közéleti tevékenységük is jónak mondható. A gyár nődolgozói közül többen tagjai a különböző megyei ós városi testületeknek és e testületek munkájában aktivan részt is vesznek. A káderállományba tartozó vezetőknek azonban csak 15 %-a nő. S ez a tényadat már javuló tendenciára utal. Néhány évvel ezelőtt ez az arány még lo % alatt volt. Mi ennek az oka? A nők viszszahuzódása, tartózkodása? Ennek ellentmond az, hogy a közéleti tevékenységük jónak értékelhető. Ellentmond az a tény is, hogy a gyári alsószintű vezetők megközelítően 80 %-a nődolgozó, amely arány egyértelműen elfogadható. Kétsógkivül vannak objektív okai is ennek a kedvezőtlen jelenségnek. Olyan fiatal nődolgozók bevonásáról van szó az irányításba, akik vagy családalapítás előtt állnak, vagy pedig már van egy-két kiskorú gyermekük. Az előbbieket a férfi gazdasági vezetők nem látják szívesen vezető beosztásban. S aggályuk nem teljesen alaptalan: mire a megfelelő vezetői készséget, szakmai ismereteket elsajátítják, sokan közülük férjhezmennek, s következik a GYES. A gyárban több mint 400 GYES-en lévő kismamát tartanak nyilván, s közülük nem egy jó vezető is lehetne. A kisgyermekes anyák pedig maguk félnek a fokozott munkahelyi terheléstől. Az is jellemző adat, hogy azon dolgozók közül, akik a nyolc általánost még nem végezték el, a nők aránya a 8o %-ot meghaladja, és sajnos ez a szám még növekszik. Mi tehát a teendő? A legfontosabb a szemlélet megváltoztatása, de ez a férfi ós nődolgozókra egyaránt vonatkozik. A férfi dolgozóknak, a férfi vezetőknek tudomásul kell venni, hogy a nők képesek velük egyenrangú munkát végezni. A nőknek pedig el kell fogadni, hogy tudnak jó vezetők lenni. Erre is van sok példa. Meg kell szerezniük azokat a gazdasági-politikai-műszaki ismereteket, amelyek a vezetői munka elvégzéséhez szükségesek. Például úgy, hogy a GYES időtartamát e szempontból is a lehető leghasznosabban töltsék ki.