MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

44. ő. e. 1979. október 10. (2-156. o.) - 1. A központi bizottság 1970. február 18-19-i, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 5-21 - Szóbeli kiegészítés: 27-37

azok, akiknek vezetővé válásuk alkalmával Ilyen, vagy olyan is­kolázottsági hátrányaik voltak, folyamatosan behozták, vagy be­hozzák ezt a hátrányt. Képesek alkalmasságuk korszerűsítésére. Helyzetük a határozat megjelenése óta annyival is javult, hogy feladatuknak csak egyre kisebb mértékben "ellenséges és gyanak­vó" közegben kell megfelelniük. Csökkent a nők alsóbbrendüsé­gével kapcsolatos felfogós, kevesebb kétkedés a mindennapi mun­ka során. Azonban még ma is előfordul, hogy többet kell az asz­talra tenniük azért, hogy a hasonló beosztású férfiakéhoz viszo­nyítva elismerjék a női vezetőt. Sajnálatos módon elenyészően kevés azoknak a nőknek a száma, akik a gazdasági élet valamilyen vezető posztjain tevékenykednek. Nem véletlen, hogy a párt és állami területeken váltak nagyobb arány­ban vezetővé nők. Ez azért nem véletlen, mert a feltételek ezek­re a munkaterületekre predesztinálták /jogosították/ a nőket. Ma sem igazságtalan, legfeljebb szembetűnő, hogy a gazdasági ve­zetők között kevés a nő. Ez azért van igy. mert kevés az olyan határozott vezetői tulajdonságokkal rendelkező nő, akiknek az eh­hez szükséges, korszerű szakmai felkészültsége is megvan. Ennek okai részben hagyományosak, részben pedig azzal függnek össze, hogy a gazdasági élet keményebb, karakterisztikusabb alkatot kö­vetel, mint amilyenek általában a nők. Ugyanakkor a termelőmunka irányításának sokkal nagyobb a fizikai tehertétele is. A határozat megértéséig, elfogadásáig nagyon sokan eljutottak, igyekeztek pozicióba juttatni, párt, állami, tömegszervezeti, gazdasági munkaterületen a nőket. Ez azonban csak az első fázis. A gond itt kezdődik, mert nagyon sok esetben nem kisérik segitő­figyelemmel a női vezetők tevékenységét. Kétségtelen, hogy az eddig kialakult szokásrend miatt társadalmilag még kevesebb a ve­zetési tapasztalatuk, hagyományuk van a nőknek. Akik megalapozot­tan kerülnek a különböző tisztségekbe és szent elhatározásuk a feladat megvalósítása, azok számára nem kell több segítséget adni, mint általában egy új vezetőnek. Saját példájával élve: 1973-ban - tisztségébe kerüléséig - a 16 évi tanácsi gyakorlat, tapasztalat mellett is a vezetői tevékeny­ségét folyamatosan figyelemmel kisérték: állandó konzultációs lehetőséget kapott a járási és megyei első számú vezetőktől; ve­zetői tevékenységére vonatkozóan folyamatosan igényelte és meg is kapta a visszajelzéseket; lehetősége volt szervezett utón ismere­teit továbbfejleszteni; segitséget adtak önképzéséhez, figyelmébe ajánlva speciális területeket, megjelölték a tájékozódás korszerű irányát. Nagyra értékelhető, hogy a végrehajtott feladatok, le­zajlott események értékelési módja, tapasztalati összegezése is már olyan volt, amelyből körvonalazódott az előremutató irányvo­nal, az uj koncepció. A beosztásából eredő problémák leküzdésében, a munkából adódó ne­héz helyzetekben új lendületet tudott adni az a biztonságérzet, hogy vezetői előtt emberi problémáinak is azonos rangja, hangsúlya volt. A vezetőknek arra is jutott idejük, hogy észrevegyék egyéni, vagy munkasikerei felett érzett örömét, elkeseredését. Segitő szándékuk mindenkor emberközpontú volt.

Next

/
Thumbnails
Contents