MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979
43. ő. e. 1979. július 16. (161-265. o.) - 1. A központi bizottság 1979. június 29-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 164-204
- ii - ' ^ hanem kicsit hamarabb megcsináljuk: pl. július 1-én - amit sokan vártak, a kormányzati szervek azonban még nem készültek föl rá. A június végi fölvásárlásban részt vettek nemcsak pártonkivüliek, hanem párttag elvtársak is. Párttagok és pártonkivüliek egységfrontban vásároltak. A kereskedelmi szervek bizonyos mértékben fel is készültek erre , bár zökkenőket okozott a kiszállitás és csomagolás. A tájékoztató szerint a jövedelem-kiegészitést és nem kompenzációt használunk. Ez nem teljes kompenzáció. Az áremelések összege 28 milliárd forint, és a jövedelem-kiegészités 20 milliárd forint,Tehát a jövedelem-kiegészités az árnövekedés mintegy 7o %-át testesiti meg. Azt is tudjuk, hogy ez átlag. Az átlag mögött nagy eltérések vannak. Bizonyos rétegeknél nem fogja elérni a 70 százalékot, még mós rétegeknél túlszárnyalja a 80 %-ot vagy esetleg annál is többet. Arról van szó, hogy az élelmezési költségek és fütőköltségek ellentételezéséhez szükséges összegek kerüljenek jövedelemkiegészitésre, és ne a benzin és az autó. Nem azért, mert az autóval rendelkezőkkel szemben ellenszenvet érzünk, hanem azért, hogy az autószaporodás növekedését is mérsékeljük. Mert ez is olyan plusz költséggel jár /útépítésben, garázsépítésben, ellátási területeken stb./ amit nem bir az ország. Fölvetődik a dolog, mivel pótolja az ember, mivel pótolja a nép, ami hiányzik. Van itt miről beszélni: pl: a pazarlás, a pocsékolás fölszámolása, a kisült kenyér 17 %-a megy igy részben állati takarmánynak, részben a kukába. Ennek véget kell vetni. Pazarlás van a vizzel is, bár ennek az ára nem fog változni. A viz egy drága cikké válik, az ára változatlan 25 éve. Pótolni lehet jobb munkával a munkaidő teljesebb kihasználásával és azzal, hogy többlet munkával jussunk többlet bérhez. Ehhez az is kell, hogy növekedjék a szervezettség, a vállalatoknál, az üzemekben, és többek között a bérrendszer is ugy fejlődjék, hogy tágabb teret adjon a teljesitménybérnek, szemben olyan átlagbér rendszerrel, amely gátja a teljesítménybér terjedésének. Tehát szabad utat a jobb és több munkának és jobb, több munkával szerzett jövedelemnek. Olyan területen is lehet valamit pótolni, mint a borravalózás. A szolgáltatások ára nagyon alacsony, sok helyen sok területen. Ezt a szolgáltatást igénybevevők úgy kompenzálják, hogy túlzottan magas borravalót fizetnek. Ha azok normálisabb árak lesznek, akkor a borravaló valamivel szerényebb lesz, ezt is vissza kell szoritani, nemcsak anyagi, hanem morális szempontból is. Erőteljesebben fel kell lépni a hálapénzek ellen és még határozottabban a csúszópénzek,a vesztegetések ellen. A takarékosság egy általános követelmény. Takarékoskodni anyaggal, árammal, munkaerővel, a termelés, a fogyasztás szférájában, de a közigazgatás szférájában is. Tud-e segiteni a közigazgatás abban, hogy takarékoskodjunk? Igen! Pl: az ügyfelek ügyeik intézésekor minél kevesebb idő alatt tudják elvégezni dolgaikat. Mert ha az embereknek el kell járni a hivatalokba ugyanabba az ügybe többször, ennek a morális hatása az üzembe nem kedvező, nem segit a munkafegyelem megszilárdításában. Kell tudni takarékoskodni ebben a tekintetben is.