MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978
40. ő. e. 1978. február 22. (2-64. o.) - 3. A két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtó bizottsági munka. Jelentés: 54-61
A személyzeti munka állami ellenőrzésének szempontjából gondot okozott, hogy az egyes szövetségek feladatkörét a végrehajtási rendeletek eltérő módon szabályozták, ami a szövetségek és az állami szervek között a feldatok eltérő értelmezéséhez vezetett. Az egységes szemlélet hiánya hozzájárult ahhoz, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó szervek nem minden esetben kaptak kellő támogatást a hatékonyabb ellenőrzéshez. Az ellentmondások ellenére az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi szervek kialakították a vizsgálatok rendszerét. Ennek keretén belül súlyának és szerepének megfelelően ellenőrzik a szövetkezetekben folyó személyzeti munkát. A kezdeti nehézségek leküzdése után a munkában kedvező tendencia bontakozott ki. A szövetkezetek testületei jelentős szerepet töltenek be a párt káderpolitika elveinek megvalósításában. A vezetőségek rendszeresen foglalkoznak a személyzeti munka tapasztalataival. A személyi javaslatok kialakításakor a párthatáskörök betartása mellett figyelembe veszik a társadalmi szervek és a tagság véleményét is. Pontos vezetői beosztásoknál azonban nem minden esetben érvényesitik a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelményt. Leglassúbb a fejlődés a vezetői készség megítélésében. A szövetkezetek elnökei általában ismerik a párt káderpolitikai elveit, a személyzeti munkára vonatkozó jogszabályokat. Egyre tervszerűbben gondoskodnak a beosztottaik neve léséről,. A,z elmúlt ^években a minősítések tartalmi és alaki szinvonala is javult. Nem tapasztalható azonban kedvező változás a vezetők alkalmasságának megítélésében és a minősitői munka demokratizmusának fejlődésében. További gondot okoz, hogjy az elnökök személyzeti tevékenységének színvonalában jelentós eltérések vannak. A vezetők egy szűkebb körére ma még mind a három szövetkezeti típusban jellemző a rutinból végzett személyzeti munka. Egy részük nem ismerte fel a személyzeti munka és a gazdálkodás közötti összefüggést. A személyzeti nyilvántartások vezetése a szövetkezetek nagy^ részénél megfelelő. f Tartalmazzák a jogszabályokban előirt okmányokat, amelyek naprakészek és áttekinthetők. A szövetkezetek túlnyomó többsége rendelkezik középtávú káderutánpótlási és képzési tervvel. A fejlődés ellenére a tervek elsősorban képzés-oktatás centrikusak. Ritkán tartalmazzák megfelelő megalapozottsággal a vezetői utánpótlás szempontjából figyelembe vehető személyeket, azok vezetővé nevelésének feladatait. Nincs tervszerű törekvés a vezetőknek alkalmatlan,illetve alkalmas személyek cseréjére. Bár a tervek jelentős része konkrét elképzeléseket tartalmaz a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok középvezetővé történő nevelésére, a gyakorlatban az elfogadhatónál lassúbb az előrehaladás a velük való foglalkozásban. Ezért erre mindenütt megkülönböztetett gondot kell fordítani, A végrehajtó bizottság a tapasztalatokat értékelve re XT; art a a gyorsabb előrehaladást akadályozó problémákat. Többek között rámutatott, hogy az elmúlt években végrehajtott tsz összevonásokat nem követte mindenhol a vezetés színvonalának javulása, nem mindig a legalkalmasabb emberek kerültek az elsőszámú vezető posztokra. Ezért fokozott figyelmet kell forditani azoknak a veze-^ tőknek a politikai és szakmai képzésére, akik alkalmassá tehetők feladataik ellátására. Azoknak a vezetőknek az esetében pedigj akik nem tudnak eleget tenni a magasabb követelményeknek, gondos-