MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978

41. ő. e. 1978. november 15. (110-230. o.) - 2. A központi bizottság 1973. november 28-i, a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása. Jelentés: 150-160 - Elfogadott jelentés: 194-204

4 - " ",0 mindig erős a technokrata szemlélet, az emberi tényező, a poli­tikai munka lebecsülése. Hatalommal, illetve választott funkció­val való visszaélés miatt pártfegyelmi utón 9 kommunista első számú vezetőt kellett felelősségre vonni a megyében. A vezető­höz nem méltó, a szocialista erkölcsöt sértő magatartás, élet­mód miatt esetenként késői a reagálás, nem ritkán csak pártszer­vi figyelmeztetésre történik intézkedés. Továbbra is gond, hogy a vezetők jelentős része társadalmi megbízatással túlterhelt. A szakmai hozzáértés, alkalmasság a követelményekkel összhangban fejlődött. Gyarapodott a vezetők szakmai es általános műveltsége. A vezetőcserék során szakmailag is felkészült személyek kerültek funkcióba. A vezetői munka rainositésénél, a kinevezéseknél a gya­korlatban szerzett ismereteket megfelelően figyelembe veszik. A megyei hatáskörbe tartozók 71 százalékának van felsőfokú álla­mi iskolai végzettsége. A megyei pártapparátus 68 százaléka e­gyetemet vagy főiskolát végzett. A termelőszövetkezeti párttitká­rok szakmai iskolázottsága is javult, 64 százalékuknak ma már kö­zépfokú, illetve magasabb képesitése van. A vezetők nagyobb gondot forditanak önképzésükre, fokozódott ér­deklődésük a korszerű szakmai ismeretek iránt. Egyre többen sze­reznek második diplomát, illetve kisdoktori fokozatot. Egy részük azonban, többnyire a nagy leterheltség miatt, elhanyagolja önkép­zését, nem tart lépést a korszerű szakmai ismeretekkel. Az alsóbb vezetői szinteken számottevő különbségek vannak az e­gyes ágazatok, iparágak, közigazgatási és gazdasági egységek kö­zött. Az állami gazdaságok kivételével 1974-hez viszonyitva alig változott a főkönyvelők között az egyetemet, főiskolát végzettek aránya /27 %/, Továbbra is alacsony a felsőfokú végzettségű szak­emberek száma az ipari és fogyasztási szövetkezetekben, a tanácsi vállalatoknál, a kisebb ipari egységeknél és a tsz-ek egy részében. A szakmai és politikai képzés nem eléggé célirányos. A pártbizott­ságok képzési tervei túlzottan politikaiiskola-centrikusak. Ebből adódóan többen a vezetői munkához szükséges állami egyetem, fő­iskola helyett politikai képzésben vesznek részt. Tapasztalni o­lyan jelenséget is,amikor mindenek fölé helyezik a szakmai képzést. Fejlődött a vezetői rátermettség, képesség. Többségük ismeri és éríi munkaterületének lényegi összefüggéseit, tudatosabb, átgon­doltabb, előrelátóbb az irányitó munka. A korszerű vezetési is­meretek megszerzésére, azok rendszeres továbbfejlesztésre erőtel­jesebb a törekvés. Erősödött a demokratikus vezetői stilus. A vezetők túlnyomó többsége jól együttműködik a helyi társadalmi és tömegszervezetekkel, igényli és segiti az üzemi demokrácia fóru­mainak érdemi működését. Az áldemokratikus vezetői módszerekre az irányitó szervek és munkahelyi közösség is érzékenyen reagálnak. Arrogáns, durva vezetői magatartással főleg a középvezetők köré­ben es kisebb üzemekben találkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents