MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978
41. ő. e. 1978. október 4. (2-109. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete és fejlesztésének feladatai a központi bizottság 1978. március 15-i határozata alapján. Határozat-tervezet: 5-25 - Szóbeli kiegészítés: 26-52
IS - 6 szakosodásban azonban nagyon lassú a fejlődés. Az állami gazdaságok ezen a területen már értek el eredményeket, a termelőszövetkezeteknél viszont ez a folyamat még nem indult meg. A szakositási törekvéseket helyenként mérséklőén befolyásolták a szűkös fejlesztési források, a kukoricára, búzára és cukorrépára vonatkozó termeléspolitikai elvárások és az ágazatok jövedelmezőségében kialakult arányeltolódások is. - A mezőgazdaság legtöbb ágazatában sokat korszerűsödtek a termelési eljárások. A gabonafélék és az ipari növények termelésében, a szarvasmarha és sertéstartásban, valamint néhány más állatfajta tenyésztésében is mindinkább az iparszerü termelés válik meghatározóvá. Pozitivnak tartjuk, hogy a rendszerek kidolgozásában és elterjesztésében a megye gazdaságai is egyre kezdeményezőbb szerepet vállalnak. - A gazdaságok fejlődését eredményesen segitik a társulások és a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködési formák. Ma már a mezőgazdasági üzemek túlnyomó része tagja valamilyen társulásnak. A társulások általában erősitik a gazdálkodás szervezettségét, lehetővé teszik a beruházási források ésszerűbb és koncentráltabb felhasználását, segitik az eszközök jobb kihasználását és a legkorszerűbb termelési eljárások alkalmazását. A gazdasági társulásokban és együttműködésekben rejlő lehetőségeket azonban koránt sem használtuk ki teljesen. A megyében ma még az egyszerű együttműködési formák vannak túlsúlyban. A növénytermesztés területén 15, az állattenyésztésben 10, egyéb területeken pedig 30 gazdasági társulás működik. Ezek azonban még nem fogják át a termelés, a feEolgozás és az értékesités teljes vertikumát. A mezőgazdasági üzemek, a feldolgozóm valamint a kereskedelmi vállalatok társulásos kapcsolatainak magasabb szintű szervezését a szabályozók különbségei, az érdekeltségi viszonyok, több helyen pedig szemléleti problémák fékezik.