MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978
41. ő. e. 1978. október 4. (2-109. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete és fejlesztésének feladatai a központi bizottság 1978. március 15-i határozata alapján. Határozat-tervezet: 5-25
5 A növénytermelés és az állattenyésztés fejlődésében fontos szerepet töltenek be az iparszerü termelési rendszerek és a gazdasági társulások. A termelési rendszerek terjedése a megyében 1973-ban indult meg. A növénytermesztés területén jelenleg 15, az állattenyésztésben pedig 10 rendszer működik. Ezekből a VITICOOP, a SOLAMJM, a zöldbab termelési, illetve a KA-HYB, KA-HUS, ICA-TEJ és a szárnyasvad tenyésztési rendszerek megyei szervezesüek. A termelési rendszerek legelterjedtebbek a kukorica, a búza, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya termesztésben, továbbá a szarvasmarha, a sertés és az aprovad tenyésztés területén. A növénytermelés a szántéterület 38 %-án rendszerben történik. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 87 %-e. legalább egy rendszernek tagja. A megyében jelenleg 30 gazdasági társulás működik. Ezek főleg épitőipari, szolgáltaté és kereskedelmi tevékenységet végeznek. Ugyanakkor kevés a mezőgazdasági termeléssel és az élelmiszerek feldolgozásával foglalkozó vállalkozás. Az állami gazdaságok és vállalatok támlásokban való részvétele a kívánatosnál kisebb. A me z őgazdasági beruh á záso k növekedése nem volt egyenletes. Évenkénti nagyságrendiét és ágazati megoszlását alapvetően az állami támogatások mértéke és a mezőgazdasági üzemek saját felhalmozási forrásainak alakulása befolyásolta. A beruházásokon belül a hatvanas évek végéig az építkezések voltak túlsúlyban, később pedig a gépesítés került előtérbe és 1973~tól fokozatosan megjelentek a korszerű géprendszerek is. Az állami gazdaságok beruházási fejlesztési tevékenysége dinamikus volt, a termelőszövetkezeteké azonban - különösen az utóbbi években - lelassult. Az "V. ötéves tervben nem kielégítő az állatférőhelyek építésének és rekonstrukciójának üteme és a korábbinál alacsonyabbak a járulékos beruházásokra fordítható öszszegek. A meliorációs munkák üteme is mérséklődött. Ennek ellenére tájak, üzemek, vízgyűjtők váltak rendezetté, termővé. A beruházási tevékenység szinvonalat hátrányosan befolyásolja, a beruházások nem megfelelő előkészítése és a döntések gyakori elhúzódása. A kevés számú ós többnyire elavult típusterv miatt az indokoltnál több az egyedi tervezésű létesítmény. A felsorolt tényezők a kivitelezések elhúzódásához és gyakori költségtúllépésekhez vezetnek. A mezőgazdaság i üzemek állóeszköz állomány a az átszervezés óta eltelt időszakban számottevő mértékben gyarapodott és korszerűbbé vált. A nagyüzemek állóeszközeinek értéke 1977-ben 9,6 md forint volt. Az eszközök 30 %-ával az állami gazdaságok, 70 ?Sával pedig a termelőszövetkezetok rendelkeztek. Az állami gazdaságok eszközellátottsága általában megfelelő, a termelőszövetkezeteké viszont nem kielégítő. Az 1 ha-ra jutó állóeszköz értékük az országos átlagnak csupán 78 %-át teszi ki. Az eszközállomány összetétele rendkívül vegyes, a gépek típusainak
