MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978

41. ő. e. 1978. október 4. (2-109. o.) - 1. Somogy megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzete és fejlesztésének feladatai a központi bizottság 1978. március 15-i határozata alapján. Határozat-tervezet: 5-25

A megyében a mezőgazdasági terület több mint 50 %-án kedvezőtlenek a termelés természeti feltételei. Főleg a tabi és zselici dombvidéken, továbbá a belső-somogyi homokháton gazdálkodó nagyüzemek rendelkeznek az átlagosnál rosszabb termőhelyi adottságokkal. A meg.ye 10 állami gazdasága a mezőgazdasági termelés 2\ %-át, a mezőgazdasági terület 13~~%-án állit.ja elő. Túlnyomó részük az adottságaiknak megfelelően és eredményesen gazdálkodik. Az utóbbi években eredményesen működnek közre az iparszerü termelési rendszerek szervezésében. Megalakulásuk óta kezdeményező szerepet töltenek be a korszerű fajták és technológiai eljárások terjesztésében, a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Fő jellemzőjük a szakosított termelés, a termelőszövetkezeteknél jóval kedvezőbb technikai és szakember ellátottság. Az állami gazdaságok egyre magasabb színvonalon felelnek meg a velük szemben támasztott követelményeknek. Eszközeik kihasználása, szervezettségük és jövedelmezőségük azonban még erősen differenciált, a jó eredményeket elérők mellett gyengébben gazdálkodók is vannak. A termelőszövetkezetek többségében az 1960-as évek elejétől eltelt viszonylag rövid idő alatt megteremtődtek a korszerű nagyüzemi termelés feltételei. Termelésük közel háromszorosára emelkedett. Ma a termelőszövetkezetek a mezőgazdasági terület 65 %-án gazdálkodnak és a mezőgazdasági termelés 47 %-át állítják elő. A szövetkezetek fejlődésében nagy jelentőségű volt a területi centralizáció, az eszközök és a szellemi kapacitás koncentrálódása. A tsz-ek száma az 1962 évi 271-ről 1977 végéig 82-re csökkent. Állóeszközeik értéke jelentősen nőtt és ma már megközelíti a 7 milliárd forintot. Ezek a körülmények lehetővé tették a kedvező üzemnagyság kialakulását és a korszerűbb termelési eljártok alkalmazását. Ezt az eredményt mintegy 25.000 szövetkezeti dolgozó más ágazatokba történő átcsoportosítása mellett - a gépesítés és kemizálás fokozása, a szakképzettség növelése és számos uj fajta alkalmazása, stb. utján sikerült elérni. A szövetkezeti mozgalom előrehaladását nagymértékben elősegítette a szövetkezeti demokrácia, az önkormányzat és a tagok közösségi gondolkodásának fejlődése, a nyugdíjkorhatár fokozatos leszállítása, a szövetkezeti- és földtörvény megalkotása, valamint a föld jelentős részének szövetkezeti tulajdonná válása. Mindezekkel összefüggésben nagymértékben erősödött a szövetkezetek szocialista jellege. A megye termelőszövetkezeteinek fejlődése a jelentős előrehaladás ellenére elmaradt az országos átlagtól. Ebben közrejátszottak a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a viszonylag alacsony eszközellátottság, a felhalmozási források szűkössége és egyes gazdaságok nem kielégítő vezetési színvonala. A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének fejlődése is ellentmondásosan ment végbe, és az ebből származó bevétel nem^érte el a kívánatos szintet. Mindezek következtében a termelőszövetkezetek között a fejlődés ütemét, a hozamokat és a jövedel-