MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1978

40. ő. e. 1978. június 28. (111-229. o.) - 2. A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai a megyében, különös tekintettel a népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jelleg érvényesülésére. Jelentés: 147-160

_ 9 ­A községi közös tanácsok többségében a fejlesztések jelen­tós része a székhelyközségben valósulnak meg, emellett a társközség! lakosság alapvető szükségleteinek kielégitését is szem előtt tartják. A társközségek nem sorvadnak el, de némely társközség elhanyagolt képet mutat. Erőfeszítéseket kell tenni a társközségek lakossága ellátási igényeinek jobb kielégítésére és a társadalmi élet fellendítésére. A Tanácstörvény nyomán megváltozott a lakosság alapellátá­sát biztosító intézmények irányitása, növekedett ebben a he­lyi - köztük a községi - tanácsok szerepe. A községi taná­csok nagy gondot fordítanak a tárgyi feltételek javítására, ugyanakkor nem a kivánt szinten alakult az intézmények irá­nyitása és ezen belül a személyzeti és kádermunkájuk. Elő­készítés alatt áll egyes megyei irányitásu intézmények - kö­zépiskolák, kórházak - városi tanácsi hatáskörbe adása. A helyi tanácsok megnövekedett gazdasági önállósága és na­gyobb anyagi lehetőségei sem teszik lehetővé a felgyorsult urbanizációs folyamatból adódó fokozott igények kielégité­sét. Elsősorban a városokban és a székhelyközségekben a köz­műhálózat létesítése és a gyermekintézményi ellátottság te­rén nagyok a feszültségek, mivel nem rendelkeznek elég fej­lesztési és fenntartási pénzeszközzel. E gondokon a lakosság és a nem tanácsi szervek társadalmi összefogása csak rész­ben en:/hit, amely eredményeként pl. 1976-77. években az "V. ötéves tervidőszakra előirányzott óvodai férőhelyfejlesztés 7o %-a megvalósult. A gyorsitott ütemű fejlesztések a fenn­tartással járó gondokat növelik, mert ma még viszonylag rit­ka, hogy a közös erőforrásból létrehozott intézmények fenn­tartási költségeihez a nem tanácsi szervek hozzájárulnak. A települések anyagi és szellemi értéke gyarapításának je­lentős tényezője az évről évre emelkedő társadalmi munka. Az 1971-ben elvégzett társadalmi munka értéke 49 millió Et, 1977-ben 92 millió Et. Az egy főre jutó társadalmi munka ér­téke az 1971. évi 137 Et-ról 2 54 Ft-ra emelkedett. Ezen be­lül egyre több üzemi, szövetkezeti, intézményi kollektíva, szocialista brigád vállal és végez társadalmi munkát. A tár­sadalmi munka végzésében történt előrehaladás az országos át laghoz, a megye lehetőségeihez képest nem kielégitő. A tár­sadalmi munka tovább növelhető a célok tudatosításával, a jobb előkészítéssel és az üzemekkel való szoros együttműkö­dés utján. A Tanácstörvényben meghatározott célok megvalósítása érdeké­ben a megyei és valamennyi helyi tanács együttműködési meg­állapodást kötött a Hazafias Népfront, a KISZ, az MHSZ ille­tékes szervével. Sokoldalú kapcsolat alakult ki a megyei ta­nács és az SZMT között létrejött együttműködési megállapodás alapján. A két szerv együttesen kezdeményezte a helyi taná­csok és a szakszervezetek szakmaközi bizottságai együttműkö­désének kiszélesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents