MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1977

38. ő. e. 1977. március 23. (60-139. o.) - 1. A párttagsági könyvek cseréjének politikai tapasztalatai, feladatterv az egyéni beszélgetéseken és az értékelő taggyűléseken elhangzottak hasznosítására. Szóbeli jelentés: 63-80 - Javaslat: 81-96

^ határozatok gyorsabb, részletesebb ismertetését, torzulásmen- ' tes helyi végrehajtását kérték, /Pl, Cukorgyár, Húskombinát/ Az Egyesült Izzó kaposvári gyárának kommunistái hangsúlyozták, hogy a gazdasági munka,az ellenőrzés során bátrabb, következetesebb fellépésre van szükség; a hanyagokat és a rendbontókat vonják felelősségre. Többen az egyházi szertartáson résztvevő párttagok felelősségrevonásának a szükségességét hangsúlyozták. Ezen a téren a városi pártbizottság munkaját is javitani kell. De hibásnak tartják azt a szemléletet is, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedéseket felülről várják az alapszervezetek és a tennivalókat elsősorban a felelősségre vonásban és nem a hatékonyabb nevelő munkában látják, A párttagok hatékonyabb központi beavatkozást várnak a művészeti élet egészére vonatkozóan. Az eszmecserék igazolták, hogy a párttagok döntő többsége becsülettel helytáll, teljesiti a Szervezeti Szabályzatban foglalt kötelezettségét; munkája, magatartása megfelel a párt XI, kongresszusán megfogalmazott magasabb követelményeknek, A véleményekből jól kirajzolódott, hogy csak annak a párttagnak van tekintélye és becsülete a társadalom tagjai előtt, aki munkahelyi feladatait példamutatóan ellátja. Nagy tanulság a számunkra; hogy jobban, a mindennapi tevékenység középpontjába kell állitani az embert. Ez fejeződött ki akkor, amikor a jelenlegihez hasonló beszélgetések megújitását, a vezetők és a beosztottak közötti gyakoribb véleménycserét, a korábban vezető funkcióban lévőkkel,a nyugdijasokkal, a betegekkel való foglalkozást, részükre a segítségnyújtást kérték. Figyelemre méltó és megvalósítható javaslatok ezek. A vezetők nem korlátozhatják tapasztalataikat, információikat a hivatalos, szervezett fórumokra. Az adott helyzet ismerete a pártbizottság munkájának elengedhetetlen feltétele. Harcolni kell az olyan szemlélet és gyakorlat ellen, amikor a vezetők és a dolgozók úgy értelmezik a feladatokat, esetenként a birálatot, hogy ami jó és könnyen végrehajtható, az természetesen ránk, ami rossz és népszerűtlen, az csak más gyárakra, üzemekre vonatkozik. Ez a szemlélet több helyen kifejezésre jutott, amikor csak a felsőbb szerveket hibáztatták egyes intézkedések elmaradásáért akkor is, amikor nem volt politikai bátorságuk a helyi kezdeményezésre, az önálló akcióra. E néhány tanulásból is jól érzékelhető, hogy az elhangzott javaslatok, vélemények feldolgozásában, megvalósításában milyen nag£ felelősség hárul a pártszervekre, de az állami élet különböző területein dolgozó vezetőkre is. A városi pártbizottság és az apparátus is ennek figyelembe vételével végezte és végzi ezirányu munkáját. A tagkönyvcsere időszakában a pártból kikerült munkások aránya magasabb az országos átlagnál, mégis úgy itélik meg, hogy a kikerülés megalapozott volt. A kikerülteket egzisztenciális hátrány nem érte. Probléma azonban, hogy az alapszervezetek nagy része további tevékenységüket nem kiséri figyelemmel. Ezt a mulasztást minden alapszervezetnél pótolni kell. A kizárások egy része a tagkönyvcserótől függetlenül is napirendre került volna.