MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1976

36. ő. e. 1976. január 9. (2-169. o.) - 1. Somogy megye V. ötéves tervének irányelvei és az 1976. év főbb gazdasági feladatai. Irányelvek-tervezet: 3-24 - Határozat-tervezet: 51-77

23 - 13 - ^ nehezebb feltételek között kell végeznünk a gazdasági épitő­munkánkat, mégpedig ugy, hogy a nehezebbé vált feltetelek kö­zött is dinamikus növekedést érjünk el. Mindez csak egységes értelmezéssel, a rend és fegyelem erősitésével, következetes­séggel, alapos, lelkiismeretes munkával valósitható meg. Ebből szükségszerűen következik, hogy még alkalmasabbá kell tenni a^ pártszervezeteket és az egyes párttagokat a mindinkább növekvő feladatok elvégzésére. Ezért növelni kell a követelményeket, t nagyobb erőfeszítésre, szervezettségre, fegyelemre van szükség és ez minden szinten határozottabb magatartás követel a vezetők­től is. Első és alapvető követelmény legyen a szocialista tulajdon vé­delme és gyarapitása. Másodszor,minden körülmény közepette a közösségi érdekek előtérbe helyezése a csoport- és egyéni ér­dekkel szemben. Harmadszor, de nem utolsónak sorolva, a gaz­daságpolitikai határozatok torzulásmentes megvalósítása, vég­rehajtása, amely a népgazdaság egyensúlyának biztosítását szol­gálja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a határozatok végrehajtása területén nincs rend nálunk. Ez összefügg az irányitói munkán kivül az ellenőrzés hiányosságaival is. Sajnos a párttagok, a pártszervezetek és testületeik csak nagyon elvétve lépnek fel a határozatok végrehajtását akadályozó, a gyakorlatban azokat torzitó fegyelemsértőkkel szemben. Sőt néhány helyen ezt nem is tekintik pártfegyelmi vétségnek. Nem tűrhető tovább, hogy párttag állami gazdasági-mozgalmi szervezeti funkcionáriusok valamely párthatározatot figyelmen kivül hagyjanak és ne tart­sák magukra nézve kötelezőnek annak végrehajtását. Ez ellen a legkövetkezetesebben fel kell lépni minden szinten és pártfe­gyelmi büntetésben kell részesiteni azt, akit illet. A XI. kongresszus is egyértelműen meghatározta, hogy a gazda­sági életben erősiteni és hatékonnyá kell tenni a központi irányitást, ezzel együtt épitve a vállalatok önállóságára, fe­lelősségére, kezdeményezésére. Ez vonatkozik a megyei irányí­tásra is. Lényeges dolog, hogy pontosan és egységesen értel­mezzük ezeket a szervesen összetartozó feladatokat. Elvitathatatlan, hogy gazdasági feladataink megoldása, fejlő­désünk szigorúbb feltételei, a nagyobb követelmények egyértel­műen igénylik a népgazdasági érdekek maradéktalan érvényesíté­sét, a központi irányitás erősítését. Ugyanakkor azonban nem mond ellent a központi irányitás erősitesének, hogy az eddigi­nél nagyobb súllyal és következetesebben szükséges érvényesí­teni a vállalati önállósággal együttjáró felelősséget. Határo­zottan fel kell vetni, hogy minden döntésre jogosult felelős­séggel tartozik azért, ha a közös vagyont csorbitja, ha intéz­kedései során elmarad az eredmény, ha döntéséből kár származik. Egyértelműbben kell képviselni azt az elvet, hogy a népgazda­sági érdek az élet minden területén előtérbe kerüljön. Ezzel szembenálló intézkedések esetén meg kell állapitani személy

Next

/
Thumbnails
Contents