MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1976

36. ő. e. 1976. január 9. (2-169. o.) - 1. Somogy megye V. ötéves tervének irányelvei és az 1976. év főbb gazdasági feladatai. Irányelvek-tervezet: 3-24 - Határozat-tervezet: 51-77

2 A IV. ötéves tervben országosan és a megyében is a mezőgazdaság területén legnagyobb lemaradás a szarvasmarha ágazatban volt, melynek több oka van. Egyik ok a közgazdasági szabályozó rendszerben keresendő. A szarvasmarha ágazat nem bir el^három év alatt három változtatást. A központi irányitó szervek részéről meggondoltabb intézkedésekre volna szükség. A mezőgazdaság irányításában is voltak problémák. Az 1972-es kormányhatározat egy része elhibázott volt; rosszul mérte fel a helyzetet, a tendenciát. Kevés a Jó állattenyésztési szakember. Nem hóditott még teret az állattenyésztésben a korszerű munkaszervezés. Nagyon sok állattenyésztő telepen nem biztositják a dolgozók részére a szabadnapot. Mindez oda vezet, hogy a legkorszerűbb telepek kivételével a munkaerő minőségi szinvonala egyre romlik. Régebben pl. a falusi pásztorok is kitűnő szakmunkások voltak, bár erről nem volt a kezükben bizonyítvány. Ezek kiöregedtek és a helyükbe többségében^ nagyon alacsony szellemi és morális szinvonalon álló munkaerő lépett. Az állattenyésztésben dolgozók bérezése a legtöbb helyen nem felel meg a korszerű követelményeknek, nincs ösztönző hatása. A tejtermelés visszaesésében nagy szerepet Játszott a tbc ne^ativizálás is. Hogy a magyar tarka nem ad annyi tejet, mint 15 evvel ezelőtt, az nemcsak a szakembereken és a szakmunkásokon múlik, mert a legjobban tejelő egyedek sorban kiestek, még olyan helyeken is, ahol be volt keritve az állattenyésztő telep. Visszaesett a magyar tarka szinvonala. A legtöbb helyen csak részlegesen van megoldva a takarmánytermelés gépesitése. Ahol meg is van oldva, a korszerű gépek alkatrész ellátása kritikán aluli, a nemzetközi kereskedelemben igen hiányosan áll rendelkezésre. Az 5. ötéves terv idején a mezőgazdaság területén is főleg rekonstrukciókra lesz lehetőség és kisebb mértékben fejlesztésre. Tehát a rekonstrukcióra forditható összeget nagyon ésszerűen kell felhasználni. Itt szólni kell arról is, hogy az olyan nagymérvű áremelkedés, ami az épitési beruházásoknál történt, csak részben magyarázható az épitési anyagok árának az emelkedésével. Az érdekeltségi rendszeren kell változtatni. A kivitelező, a tervező is olyan mértékben legyen érdekelt az olcsóbb beruházások létesítésében, mint a beruházó. Toc-vább kell folytatni azt a munkát, amit 1973-ban elkezdtünk a burgonyatermelés korszerűsítése érdekében. A nagyüzemekben meg fogja hozni az eredményt és a kisüzemekben is lehet eredményt elérni, de ennek érdekében meg kell szüntetni azt a sok szélhámosságot, ami Jelenleg tapasztalható. Pl. a legrosszabb minőségű burgonyát adják a kisüzemeknek vetőmagként, amit a különböző szervezetek forgalmaznak. Nincs megfelelő szakmai tanácsadás. A nagyüzemek nem figyelnek megfelelően oda, hogy a burgonyát termelő tagok időben előkészitik-e a talajt. Megfelelő propagandamunkára is szükség van a burgonya korszerű módon történő termelése érdekében. A háztáji gazdaságban is lehet nagyüzemi módszerrel termelni a burgonyát. A racionális földhasználat nem lesz a megyében olyan mértékben megvalósítva, mint amilyenre szükség van. A megye nagyon sok községében a legjobb földterületeket foglalják el a túlzottan nagy