MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1976

37. ő. e. 1976. november 23. (128-215. o.) - 1. A megyei tanács gazdaságirányító, tervező, szervező, végrehajtó és ellenőrző tevékenysége. Jelentés: 130-140 - Szóbeli kiegészítés: 144-148

40 - 3 - /|S0 A megyei tanács gazdaságirányitó, szervező és ellenőrző tevékeny­ségét elsősorbem olyan irányban kell fejleszteni, hogy a rendelke­zésre álló jogi és minden más hatáskör tekintetében tevékenysége terjedjen ki a tanácsi gazdaságon tul a nem tanácsi gazdaságra is. Ezt a tevékenységét azonban közvetlen eszközökkel nem folytathatja, hanem a párt- és állami határozatokban foglalt elvek és gazdasági feladatok végrehajtása céljából koordinálja, szervezi a tanácsi és nem tanácsi gazdaságok közötti kapcsolatokat. Hogy a beruházási célokra adott támogatások néhány ecetben nem rea­lizálódnak - a már felszámolt egy-két töválra és á SAÉV-re érti. A számonkérés megitélése szerint sokkal következetesebb, mint egy évvel ezelőtt volt. Amikor kellett egyes helyi tanácsok - mint beru­házók, gazdaságszervezők, koordinátorok - tevékenységébe beavatkoz­tak, fegyelmiket osztottak ki és rendezték azokat a problémákat, a­melyek a beruházások előkészitését, megvalósítását akadályozták és a tanácsok, mint állami szervek tevékenységével függtek össze. Ko­moly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a műszaki terve­zés tekintetében változás következzen be. Jelenleg ez a legproblé­másabb terület. A műszaki tervek a szerződésben aláirt határidőre csak kb. lo %-ban állnak rendelkezésre, a többiek néhány hónapot késnek. A szanálás, a terület előkészítés tekintetében jobb a hely­zet, mint egy évvel, vagy két évvel ezelőtt volt. Varga Péter elvtárs; Javaslom, hogy Bohra József elvtárs válaszát a pártbizottság vegye tudomásul azzal, hogy akinek újabb kérdése, észrevétele, kiegészí­tése van az előbbi kérdésekkel kapcsolatban, a vitában mondja el. Losonczi Mihály elvtárs kérdéséhez - arait lényegében Böhm elvtárs megválaszolt - szeretnék kapcsolódni olyan értelemben, hogy most már látjuk, mezőgazdaságunk hogyan zárja az 1976-os évet. 1974-hez viszonyítva 1975-ben megyénkben jelentősen visszaesett a búza ter­mésátlaga. Ebben az időjárás is közrejátszott, de voltak betakarí­tási nehézségek is. 1976-ban jó a búzatermés, de a kukorica átlag­hozama hektáronként lo mázsával kevesebb, mint 1975-ben volt. A me­zőgazdaság az a terület, amelyik az időjárásra a legérzékenyebb, de jól szervezett munkával, megfelelő érdekeltséggel, egymás segí­tésével az időjárás viszontagságaiból nagyon sokat legyűrhetünk. Mi sem bizonyltja ezt jobban, mint az aszály idején tanusitott helyj állás. Böhm elvtárs utalt arra, hogy tsz-eink, állami gazdaságaink döntő többségében megvan a takarmány, ami a jelenlegi állatállomány eltartásához szükséges; sőt jelentős részük ugy áll, hogy az aszály ellenére is összetételében jobb a takarmányuk, mint a korábbi évek­ben volt. Ebben bent van a párt- és a tanács kezdeményezése is ab­ból a szempontból, hogy szorgalmazta a másodvetések területének a bővitését. Ez biztosította a feltételeket ahhoz, hogy az állatte­nyésztés területén az időjárás okozta nehézségek ellenére se legyen visszaesés. A perspektivikus fejlesztést a mezőgazdasági tsz-ek vezetőinek je­lentős része halogatja; nem tárják fel még megfelelően a belső tartalékokat. Héra azt mondjuk, hogy nincs változás, de a társulá­sokkal, az együttműködéssel, a helyi lehetőségek jobb feltárásával kapcsolatban időnként még élenjáró tsz-ek vezetőivel is komoly vi­tát kell folytatni az előrelépés érdekében. Sok lehetőség van még a mezőgazdaságban, amit ki lehet használni. Ugyanakkor az Ösztön­zőknek is olyannak kell lenni, amely a végterméket jobban dotálja.

Next

/
Thumbnails
Contents