MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975

34. ő. e. 1975. január 3. (2-98. o.) - Szóbeli kiegészítés 80-83

halmazt, amellyel a gazdálkodó szervek rendelkeznek, jobban kellene hasznositani és odafigyelni az egyes jelenségekre. Még nem valósult meg minden területen a jó üzem- és munkaszervezés. Az 1975. évre vonatkozó népgazdasági terv célkitűzéseiben igen fontos szerepet kapott a takarékosság, melyet a szocialista épités során minden területen alkalmazni kell. Az épitőipar a megyében is fejlődött, azonban azt is meg kell mondani, hogy az a sok állami támogatás - központi és taná-^ esi -, amelyekkel a fejlődést biztosították, még; nem realizálódott. ,Vannak törekvések, főleg szervezési intézkedések az Állami Építőipari Vállalatnál,is, de ezek eredményei ma még nem jelentkeznek. Komolyabban kellene venni ezen a területen, de a népgazdaság más területén is az állami támogatások rendszeréhez fűződő elvárásokat. Az Építőipari Vállalat központi telepe 80 milliós beruházásból 41 millió volt a központi és tanácsi támogatás; - a gépi beruházásnál 45 millió beruházásból 35 millió volt az állami támogatás. Ugyanakkor a követelmény, amelyet a saját épitőipari termékek árbevételében határoztak meg, a többszöri módosítással, jelentősen csökkent illetve alacsonyabb. Az 1975-re előirt 635 milliós árbevételt a Marcali Tövál átvétele után a legutolsó közlés szerint 58o millióban kell realizálni. Az 1972-1973 években a sajtó döntően a negativ jelenségeket tárta fel, mosi; pedig eléggé pozitivan ir az építőiparról. Pl.: a Somogy Áruház átadásáról irt cikk, amelynek az volt a szépséghibája, hogy ennek az áruháznak eredetileg 1973. december 31-ig kellett volna elkészülnie 43,7 millió bekerülési költséggel, ténylegesen átadásra került 1974* december 2-án 51,7 milliós bekerülési költséggel, vagyis 8 millió Ft-tal magasabb összegben. A beruházások területén meglévő súlyos hibák oka, hogy más a tervező, a kivitelező, a bonyolítást szervező és a beruházó érdeke. Amig ezt a négyféle különböző érdekeltséget nem tudjuk közös nevezőre hozni, addig a beruházások késedelmével, a határidők pontatlanságával, a tervezés elégtelenségével, pénzügyi problémákkal egyaránt számolni kell. 1970 óta a mezőgazdaságot forradalmi átalakulás jellemezte, hiszen a szocialista tulajdon további erősödése mellett egy olyan óriási átalakulás történt ugy a növénytermelés, mint az állattenyésztés vonalán, amire csak büszkék lehetünk. A különböző rendszerek kialakitása, az igen magasfoku növénytermelési technológiák, továbbá az állattartó telepek létrehozása, megépítése és üzemeltetése jelentősen hozzájárult közvetetten életszinvonalunk emeléséhez, az egyre javuló ellátáshoz, de a külkereskedelmünk exportját is jelentősen növelték. De van még tennivaló is, mert a szőlő, gyümölcs, burgonya rendszerek megvalósítása gyerekcipőben jár.