MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975
35. ő. e. 1975. december 16. (160-236. o.) - 3. A két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtó bizottsági munka. Jelentés: 228-233
- 4 • m A november 12-i ülés napirendjén szerepelt: 1./ Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága intézkedési terve a. párt " tagságii könyvek cseredének előkészítésére éa le bony olításár a Az anyag a november 15-1 rendkívüli pártbizottsági ülés anyaga volt. 2./ Jelentés a Kaposvár városi pártb"izottBág > vároapollt 4 kai. i városfejlesztési ^IS11ÍÍ1^SI11I11^[^^^2^^£ a ^--Itikai ' Bizottság ^]EZI]ISl5iIS£!IlMllsiM&Illli3^ A vb, a jelentést nem tárgyalta meg, mivel az elvárásoknak nem felelt meg. Ugy határozott, hogy 1976 első negyedévében ismét napirendre tűzi e témát. 3./ Tájékoztató' a koordinációs .jog érvényesülésének tapasztalata iról a me' j ^e'^p^rtB'ze'rVélbenes -Bze'ryezeteiKen ''""' A végrehajtó bizottság ugy Ítélte meg, hogy a pártépitési munkabizottság az anyag összeállítása során jó munkát végzett, reális képet adott a koordinációs jog érvényesülésének megyei tapasztalatairól. A koordinációs jogkörrel felruházott pártszervek és -szervezetek többsége érti és helyesen értelmezi a KB Titkárság 1968. december 2-i határozatát. A legjelentősebb gyárak, üzemek többsége megyén kívüli vállalat központi irányitása alá tartozik, de vannak Somogy megyei központú, más megyében dolgozó telephelyek is. A koordinációs munka formái, keretei általában kialakultak. Legfejlettebb a budapesti nagyvállalatok pártszerveinek ilyen irányú tevékenysége. Egyes megyei vállalatok pártszerveinek koordinációs munkája azonban még az útkeresés szakaszában ban. A fejlődés ellenére még nincsenek kellően kihasználva azok a lehetőségek, melyek a koordinációs jog véleményalkotó, szemléletformáló, összehangoló, esarvezó, mozgósító szerepében rejlenek. Gyakori a formalizmus, az egyoldalú, döntésköz}ő megbeszélés, az észrevételek indoklás nélküli elutasitása, a személyes kapcsolat helyett nagy tömegű Írásos anyag küldése. A tervek véleményezésére esetenként túlságosan rövid időt adnak. A koordinált pártszervezetek titkárai igénylik a személyes találkozások bővitését, a feszültségek feloldását szolgáló érdemi eszmecseréket. Előfordul, hogy a koordinációs jiogot nem a-testületek, hanem a párttitkárok, vagy az első számú gazdasági vezetők gyakorolják. Esetenként túlzottan előtérbe helyezik a helyi érdeket. Indokolt javitani a vállalati szakszervezeti tanácsok pártirányítását. A központi pártszervek ritkán kérik ki a VSZTben dolgozó kommunisták véleményét egy-egy nagy jelentőségű kérdés eldöntése előtt, illetve a véleményeket nem egyeztetik a gyáregységek pártszerveivel. így fontos vállalati kérdésekben előbb kapnak tájékoztatást a VSZT-tagjai, mint a pártszervezetek.