MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975

35. ő. e. 1975. december 16. (160-236. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munka, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 162-178 - Szóbeli kiegészítés: 179-193

7 Tisztázni kell, hogy tulajdonképpen kikről van szó, milyen rétegeket kell idesorolni. Ez történt a munkásosztállyal kapcsolatos KB-határozatnál is. Ahogy a munkásosztálynál is vannak átmenetek, vitatható rétegek, itt is szó van ilyes­miről. A szellemi munkások és az alkalmazottak egy sokkal szélesebb réteg. Most azokról van szó, akiket az különböz­tet meg a többi dolgozótól, hogy túlnyomóan felsőfokú isko­lával, diplomával jelzett szakmában dolgoznak, tevékenysé­gük során magas fokú ismereteket alkalmaznak. Nagyon lénye­ges dolog az, hogy ha valaki a társadalomban értelmiségi funkciót tölt be, akkor az értelmiséghez tartozik; de lehet valakinek diplomája, ha pl. esztergál, akkor az munkás. A szocialista rendszer sokat tett az értelmiségért. Munkások és parasztok soraiból kerül ki e réteg 7o %-a. Ezen belül 45 %-a munkás szülőktől származik. A mai magyar értelmiség összetétele is a szocialista fejlődésre jellemzően alakult. Ma az értelmiség 4o %-a műszaki, a régi lo %-kal szemben; 10 %-a agrár. Tehát az 5o százalékuk a termeléssel összefüg­gő tevékenységet folytat. Más területeken is növekedett az értelmiségiek száma, de csökkent az arányuk. Ez azt mutatja, hogy társadalmunkban az értelmiségnek a saját belső fejlődé­se is szocialista tipusu utat jelent. Ma már nagyon sok olyan foglalkozás van amelyet a fizikaihoz sorolunk, de igen nagy arányú a szellemi tevékenység is. Figyelemmel kell kisórnünk azt is, hogy a tsz-ek egyesülésé\eL, a tanácsok korszerűsíté­sével, az iskolák körzetesítésével az értelmiség is koncent­rálódik, egyes községek pedig értelmiség nélkül maradnak. Gondjaink vannak az értelmiség ideológiai világnézeti fel­készültségével is, amit nekünk nagyon komolyan kell venni. A szükségesnél kevesebbet foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Felemeltük a mércét velük szemben, azonban az esti egyeteme­ken az igényeket nem tudjuk megfelelően kielégiteni, pedig az értelmiség a más emberek előtt egy kicsit példakép is. Hatással van környezete életvitelére, módjára. Kultúra köz­vetitő szerepük is van, ezért nem mindegy, ho^y a humán ér­telmiségnek milyen politikai iskolai végzettsége van. A vezetői továbbképzéseknél is nagyon sok a formális vonás. Főleg csak szakmai továbbképzés folyik és nagyon kevés a po­litikai, világnézeti témák megvitatása. Az értelmiségiek elhelyezkedésénél tapasztalható egy olyan tendencia, hogy a szükségesnél többen mennek irányitó helyek­re dolgozni. Viszonylag kevesen vállalják szivesén a közvet­lenül termelést irányitó tevékenységet. Ez nagyfokú pazarlás a részünkről. De az is előfordul, hogy az értelmiségiek nem a felkészültségüknek megfelelő munkát kapnak, nem alkotó ter­melési folyamatokban vesznek részt. Arra kell törekednünk, hogy az értelmiségiek jelentős része olyan helyen dolgozzon, ahol szaktudását leghatékonyabban tudja kamatoztatni. A Somogy megyében dolgozó értelmiségiektől is azt várhatjuk, hogy szoros, közvetlen kapcsolatot tartsanak a néppel, a nép

Next

/
Thumbnails
Contents