MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975

35. ő. e. 1975. december 16. (160-236. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munka, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 162-178

i 10 képzésük megfelelő fórumának. /Egy kilenc iskolában végzett reprezentatív fölmérés szerint - ahol 67 növelő 218 pedagógust képviselt - az 1975/76-os tanévben a pedagógusok 65 százaléka nem vesz részt politikai képzésbon./ Hasonlók a tapasztalatok más értelmiségi rétegeknél is* Ezért több elméleti konferenciát kell szervezni a rr" isiikre, s nagyobb arányban kell bevonni őket a politikai oktatás különböző más formáiba. A pozitiv tapasztalatok mellett a szocialista ideológiával ellentétes eszmei nézetek is jelen vannak az értelmiség körében. Elfogadják a munkásosztály vozető szerepét, de több esetben felüti fejét a technokrata szemlélet. A szakértelem szerepének növekedését helyenként ugy értelmezik, hogy nincs szükség testületekre, illetőleg a testületek sokszor csak formális munkát végeznek, mert úgyis a szakemberek által előterjesztett javaslatokat fogadják el. Ezzel egy tőről fakad a szakma túlhangsúlyozása a politikával, az^osztályszemlélettel szemben, amely tagadja a politika elsődlegességét. Előfordul a marxista ideológia lebecsülése, figyelmen kivül hagyása is. /A békés egymás mellett élés értelmezésében; az állam és az egyházak közötti kapcsolatban; a tudományok alkalmazásában; a művészetek értelmezésében stb./ Nem mindig értik az osztályszempontokat. /Az egyetemi és a főiskolai felvételek esetében; az életszínvonal- és szövetségi politikában stb./ A marxizmus-leninizmus egységes eszmerendszere ismeretének részleges hiánya idézi elő, hogy még mindig talajra találnak a szocializmuséval ellentétes eszmék, olyanok, mint a nacionalizmus, a kozmopolitizmus, a szovjetellenesség és a kispolgáriság különböző megnyilvánulásai. Nem szűnt meg a státusszimbólum, a nyugatimádat, az anyagiasság, a társadalmi közömbösség. Nem kevés az idealista, vallásos világnézetű értelmiségiek száma. Egyes esetekben nehezen igazodnak el a szooialista fejlődés ellentmondásai között, s ez gyakran - a fiatalok körében is - téves hiedelmekhez vezet. /A személyi tulajdon kérdésében; az érdekviszonyok értelmezésében stb./ Előfordul az is, hogy az egyes külpolitikai események kapcsán pesszimista hangulatba esnek. /Pl. a chilei fejlemények nyomán vagy az egyiptomi vezetés USA felé fordulása esetén./ A felsorolt jelenségek azonban nem okoznak különösebb zavart megyénk ideológiai, politikai életében. Az értelmiség körében nincsenek önálló politikai platformok kialakítását előmozdító ellenséges ideológiai áramlatok. /íVt x