MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1975
35. ő. e. 1975. december 16. (160-236. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munka, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 162-178
Atíi 8 ™ '! —j /_ ^7 *1 Szocialista hazánk, megyénk fejlődését általában pozitivan értékelik, a párt életszinvonal-politikájáról elismerően nyilatkoznak. A humán értelmiség körében azonban az^érdekviszonyok és az árpolitika összefüggésének nem kellő ismerete tapasztalható. Az értel miség közéleti é rdeklődés ének és cselekvésének kibon takolsaslihozT^ a tar7mdalmT~ós a politikai feltételek. Ennek hatására mind többen vesznek részt a közéletben, és bekapcsolódnak a társadalmi akciókba is. Helyenként azonban a közélet, irányitói megfeledkeznek arról, hogj- az értelmiség különböző csoportjai a szakmájukhoz közel álló területen fejthetik ki a leghasznosabb társadalmi tevékenységet. Figyelembe kell venni azt„is, hogy az értelmiség között egyre nagyobb a nők aránya. Ők helyzetüknél fogva kevésbé aktivizálhatók. Általában az a tapasztalat, hogy ahol hivják az értelmiségieket, ahol számitanak társadalmi tevékenységükre, ott nem marad el az eredmény. De önmaguknak is többet kell tenniük azért, ho^y megtalálják a társadalmi, közéleti munka örömét és értelmet. Az értelmiség különböző csoportjainak közéleti aktivitása függ a lakó- és munkahelyhez való kötődósüktől, munkájuk jellegétől, időigényességétől is. A fejlődés ellenére ma is fellelhetők a politikai, közéleti közömbösség jelei. Ez elsősorban a vámosokban tapasztalható. Másutt az ingázás neheziti vagy akadályozza meg, hogy együtt éljenek, érezzenek és dolgozzanak a falu népével. Ez mindenekelőtt a pedagógusok egy részére, de más - vezető beosztású - értelmiségiekre is jellemző. Az értelmiség szervezettsége általában jó. Párttagságuk aránya a társadalomban betöltött szerepüknek megfelelő /5.sz. melléklet/. A párt vezető testületeiben, az alapszervezetek vezetőségeiben arányukat meghaladó számban vesznek részt és megfelelően képviseltetik magukat a tanácsi ós a társadalmi szervezetekben is. Nem ilyen kedvező a helyzet saját szervezeteikben és egyesületeikben. Az MTESZ, a Közgazdasági Társaság, az Agrártudományi Egyesület, a Jogász Szövetség és a TIT különböző hatásfokkal próbálja összefogni ós foglalkoztatni a szakmák képviselőit. Kaposváron ugyan^számottevő eredméayek mutatkoznak, de ez még nem jellemző az egész megyére. Az emiitett szervezetek sokszor értetlenségbe, közömbösségbe ütköznek, máskor programjuk és szervezettségük alacsony foka nem teszi lehetővé, hogy megfeleljenek hivatásuknak. Ezért továbbra is fokozni kell az értelmiség szervezettségét, bevonását elsősorban a TIT és más szervezetek munkájába; javítani kell a
