MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

28. ő. e. 1973. január 5. (2-148. o.) - 1. Somogy megye 1972. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1973. évi feladatokra a központi bizottság 1972. november 14-15-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 39-44

B á n k u t i Judit elvtársnő

; /Megyei Pártbizottság tagja/ Ismerteti a böhönyei állami gazdaságban végbement fejlődést, A gazdaság a megye legrosszabb földterületén igen mostoha közgazdasági adottságok mellett,szétszórt területeken gazdálkodott. Szántóterületének több mint fele 1 százalék, vagy 1 százalék alatti humusztartalommal rendelkezik. Ehhez a^ rossz adottsághoz járult, hogy az egy holdra jutó álló- és forgóeszköz érték a böhönyei állami gazdaságban 13 000 forint volt, mig a megye legjobb gazdaságában az egy holdra jutó átlagos eszközérték meghaladta a 100 000 forintot. A gazdaság 1963-ban 13 millió Ft-os veszteséggel zárt. A fejlődésre, a kibontakozásra, a régi elmaradottság felszámolására az új mechanizmus megindításával nyilott meg a lehetőség. A járási pártbizottság segitséget adott az első lépések megtételéhez. A kibontakozás egyetlen lehetséges útja a gazdaság szakositása mellett mind a növénytermelés, mind az állattartás vonalán a termelés centralizálása volt. Épitettek egy 360 kocás, mintegy 7ooo db hizósertést kibocsátó sertéstelepet. Megkezdődött az épitéssel egyidejűleg a gazdaság régi sertéstelepének a felszámolása is, de még egy zárt konstrukciójú sertéstelepet épitenek. A két sertéstelep, amely teljes feltöltés után mintegy évi 18 000 db hizósertést tud kibocsátani, kiegészítő beruházásokkal, szociális létesítményekkel 82 millió forintba került. A 41 millió forint vállalatot terhelő bekerülési összegből jelenleg 27 millió forint tartozásuk van még a Nemzeti Banknál. Ezt 1980-ig kell kiegyenlíteni. A sertéstelepek építésével egyidejűleg a 17 területen elhelyezett állatállomány felszámolása is megkezdődött. Felszámolták a nem rentábilis juhászatot, valamint a szarvasmarha-tartást is. A negativ szarvasmarha állománnyal a bárdibükki állami gazdaságot segitették hozzá az újonnan épitett szakosított szarvasmarha-telep tehénállománnyal való feltöltéséhez. A különböző tanyák dolgozóit a faluba telepitették be, mintegy 60 ezer forint kölcsönt, illetve vissza nem téritendő segélyt adtak a tanyán élő dolgozóknak abból a célból, hogy a faluban telket vesznek és házat épitenek. Az állattartás fejlesztése megkövetelte a növénytermelés specializálását is. A korábbi években a gazdaság állandó abrakhiánnyal küzdött. Az abrakhiány leküzdése volt a növénytermelés szakosításának a legfőbb célja. A gazdaság négy másik állami gazdasággal és 6 termelőszövetkezettel megalakította a kukoricatermesztési együttműködést. A gazdaság 2000 hektár kukoricaterületre vásárolt gépsorokat, amelyek 135 lóerős traktorokból, 115 lóerős kombájnokból, adapterekből és 8 soros kukorica vetőgépekből, valamint a szükséges munkagépekből állanak. A gépsorok bekerülési ára 12 millió forint volt. Emelkedtek a terméseredmények is. A II. ötéves tervben 9oo holdon átlag 11 mázsa kukoricát termeltek, a III. ötéves tervben 700 holdon átlag 18 mázsát, az elmúlt évben pedig