MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

28. ő. e. 1973. január 5. (2-148. o.) - 1. Somogy megye 1972. évi gazdasági helyzete és javaslat az 1973. évi feladatokra a központi bizottság 1972. november 14-15-i határozata alapján. Előterjesztés: 4-22 - Szóbeli kiegészítés: 39-44

11 •xlétesitmények határidőre történő átadását, javitják a minőséget, A kaposvári lakásépítkezést kiemelten kezelik. Az üzem- és munkaszervezés területén kidolgozott vállalati elképzeléseket folyamatosan, következetesen, maradék nélkül meg tudják valósitani. Ennek egyik előfeltétele a tervszerű munka. Ezért 1973• január 1-vel áttértek a termelési programok gépi utón történő feldolgozására. B feladatok végrehajtására mozgósítani kell minden erejüket. Nagy segitséget nyújtott nekik 1971. első felének végén a megyei pártbizottság értékelése. Az itt kidolgozott feladattervhez tartják magukat, az előirt feladatokat teljesítették, és teljesíteni kivánják az 1973. évi feladatokat is. Arra kéri a megyében dolgozó párt- és tanácsi szerveket, fogadják és kezeljék úgy a vállalatot, hogy az a megye érdekében dolgozik, egyre jobban ki akarja elégiteni az épitési igényeket. F á b r i István elvtárs; /

Megyei Pártbizottság tagja/ Felszólalásában a jelentéshez és a kiegészítéshez csatlakozva a megye mezőgazdaságában végbemenő fontos folyamatokról szeretné véleményét kifejteni. Igen sok vita folyik még ma is azon, hogy mekkora is az optimális üzemnagyság a mezőgazdaságban. Véleménye szerint erre pontos és kategorikus választ adni nem lehet. Az eredményes gazdálkodásnak nem az az egyetlen feltétele, hogy hán-y ezer hektár területen gazdálkodik egy üzem. Számos más tényező is befolyásolhatja azt; az eszközellátottság, a talajerő, a közgazdasági környezet, a szellemi és a fizikai munkaerő állapota és igy tovább. Kijelenti, hog^r a megyében a területi koncentráció kielégítő. Ezt igazoljak az egyesült gazdaságok gazdálkodási eredményei is. Helyesli, hogy 1972-ben az egyesülési folyamat tovább tartott, különösen a siófoki járásban több egyesülés történt a termelőszövetkezeti tagok egyetértéséből és akaratából. Szerinte hosszabb távra kellene meghatározni az optimális üzemnagyságot. Ma már világos, hogy a jelenlegi körülmények figyelembe vétele mellett 500-600 hektáron gazdaságosan termelni nem lehet, az ilyen kis üzemek nem képesek modern telepek épitésére, komplex géprendszerek megvételére, és azok gazdaságos üzemeltetésére. A feladat tehát a további egyesüléseket támogatni, ezeket politikailag szervezni és gazdasági eszközökkel segiteni az intenziv termelés feltételeinek a biztosítását. Ezen a területen még az állami gazdaságoknál is van megoldásra váró feladat, Segiteni kell az üzemekben végbemenő szakosodást is. Az állami gazdaságok az elmúlt években ezt már megoldották úgy a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben, A szakosodással egyidőben modernizálták az egyes ágazatok termesztési, illetve tenyésztési munkáját, A balatonbogiári gazdaság