MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163 - Szóbeli kiegészítés: 164-165

- - - m {J A szövetséghez tartozó szövetkezetek adottságait figyelem be véve, elsősorban a húshasznositás mellett kell dönteni. Ennek megfelelően kell a beruházást és az ehhez kapcsolódó tartási, takarmányozási rendszert kialakitani. Kezdeti lépések erre már történtek, két szövetkezetünkben elindult ez a munka* A szövetkezetek többsége azonban a kettős hasznosítás irányában igyekszik a szarvasmarha tartásának egész rendszerét kialakitani. Jó lenne, ha a kaposvári főiskolán kialakult épitési módok, tartási rendszerek gyorsabb elterjesztésében a főiskola többet vállalna, mint eddig. k

f sertéstenyésztésben az eredmények javításának egyik feltétele a KA-HYB-ra történő gyorsabb fajtaváltás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a hibrid adja a leg-^ jobb eredményt, ezért - ahol a feltételek a hibrid tartására biztosítottak - szorgalmazzuk az állománycserét. Szövetkezeteink várják, hogy a KA-HYB Társulás - mely az alapanyagellátást, forgalmazást végzi - a fajtának megfelelő tartástechnológia kialakításában, a takarmányozási eljárások bevezetésében hatékonyabban működjön közre, mint rendszergazda fogja össze ezt az egész tevékenységet. A Központi Bizottság 1971 decemberi határozata, a kormányhatározat, a megyei pártbizottság határozata nyomán szövetkezeteink behatóan foglalkoznak az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével. Ebben az évben 8 szövetkezet áttért a tiszta ágazati üzemi szervezetre. A szövetkezetek többségében, 19 gazdaságban az ágazati és a területi üzemi szervezet kombinációját alkalmazzák,mivel a személyi és technikai felkészültség erre nyújt lehetőséget. Ezt a formát állandóan fejlesztik és várható, hogy a következő évben már a feltételek megteremtésével áttérhetnek ezekben a szövetkezetekben is a tiszta ágazati szervezetre. A kisebb szövetkezetek hagyományos termelési és üzemi szervezetben dolgoznak. Ezek azonban egyesülés előtt állnak. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében szövetkezeteink olyan ütemben tudnak előrelépni, amilyen mértékben ennek anyagi és személyi feltételeit megteremtik. Általában a személyi feltételek megteremtésében van lemaradás. Ezért a szakemberek számának növelése, továbbképzése, a specialisták beállitása a legfontosabb feladat. Területünkön 1971hez képest 12 %-kal növekedett a felső és középszintű vezetők száma. Az egy mezőgazdasági mérnökre jutó terület jelenleg 1 329 ha. Vannak olyan szövetkezetek, ahol az egy mezőgazdasági mérnökre jutó terület 1 000 ha alatt van. Vannak azonban olyan szövetkezetek is /4/, ahol nincs agrármérnök. Területünk nagy problémája, hogy magas a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek számaránya. A dombvidéki tsz-ek helyzetének javulását az ösztönző- és támogatási rendszer