MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973
29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163 - Szóbeli kiegészítés: 164-165
- 25 - /rr" K Már a kezdés első évében is félnek, mert az épitőipar nem telj esitette időarányos terveit. Gondot forditanak a szaktelepek működtetéséhez szükséges szakembergárda kialakítására is. E cél érdekében alapszervezetük felmérte az igényeket, s még ez évben beinditják a szakmunkásképzést. Eddig 17 dolgozójuk jelentkezett az általános iskola VII-VIII. osztályának elvégzésére. Pfeiffer Elemér elvtárst A megye IV. ötéves terve legfontosabb feladatként a megfelelő gazdasági szerkezet, a területi koncentráció kialakítását, a szakosodás növelését, az anyagi-műszaki ellátottság javitását és a termelés színvonalának emelését határozta meg. Az Észak-somogyi Területi Tsz-szövetség területén működő szövetkezetekben ugyanúgy, mint a megyében, ütemesebb volt a fejlődés 1970-től, mint a korábbi években. Egyszaüsödött a vetésszerkezet, csökkent a termelt növények száma. A vetésszerkezet úgy változott, hogy a teljes vetésterület 62 %-át a két legfontosabb növény, a búza és a kukorica foglalja el. Nőtt a pillangós takarmányok vetésterülete. A vetésszerkezet egyszerűsödésével és a szakosodással stabilizálódott a legfontosabb két növény, a gabona és a kukorica magas szintű termésátlaga /az 1973-as évben szövetségünk átlagában a búza termésátlaga 33»5 q/ha/. A szakosodással és a vetésszerkezet egyszerűsítésével vált lehetővé a korszerű technika alkalmazása, a zárt termelési rendszerek bevezetése. A gazdálkodásban beállott szerkezeti változás lehetővé tette a termelékenység növekedését. Ez azért következett be, mert a tervidőszak elejére a szövetkezetek mintegy 40 íjában olyan üzemnagyságok alakultak ki, melyek az adott közgazdasági környezetben megteremtették az anyagi-műszaki ellátás javitásának, a termelési szerkezet egyszerűsítésének feltételeit. A termelőszövetkezetek fejlődése azonban differenciáltan ment végibe. A megfelelő üzemnagysággal rendelkezőknél ez az ütem erőteljesebb, mint a kisebb területtel rendelkező gazdaságoknál. Az elmúlt évben és a most folyó egyesülések végrehajtása után szövetségünk területén az átlagos üzemnagyság 2 190 ha-ra emelkedik, a megyei 2 508 ha-ral szemben. Szövetkezeteink 40 %-a továbbra is kis területen gazdálkodik, 1 656 ha az átlagos területnagyságuk. Ezek a szövetkezetek jelenleg sem tudják megteremteni az anyagi és személyi feltételeket a korszerű technika befogadásához. A differenciáltság megszüntetése érdekében szükségszerűen felvetődik ezeknek a szövetkezeteknek az egyesülése. Pontos feladat tehát, hogy olyan méretek alakuljanak ki, amelyek a fejlődés feltételeit biztositani tudják.
