MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163 - Szóbeli kiegészítés: 164-165

10 határozatokból adódó helyi feladatok kimunkálása. Az alapszervi titkári értekezletek jelenlegi rendszere segit ugyan ennek a problémának a megoldásában, azonban esetenként kevés az az érvanyag, munició, amit eg^yes határozatok megértéséhez, végrehajtásához a titkári értekezletek nyújtanak. Számolni kell azzal is, hogy a párttitkárok felkészültségi szintjéből adódóan a titkári értekezleten tartott tájékoztatók, feladatmeghatározások eltérő szinvonaluan jutnak le a párttagsághoz. Ebből fakadóan a végrehajtás is eltérő hatékonyságú. Következésképpen elsősorban a járási, városi pártbizottságokra, a közbeeső pártszervek vezetőire hárul az a feladat, hogy még tudatosabban és tervszerűbben foglalkozzanak a párttitkárok eszmei, politikai nevelésével, fordítsanak nagy figyelmet politikai iskoláztatásukra, ideológiai képzésük emelésére. Több helyütt a járási pártbizottságok megállapításai szerint is, évek óta alacsony képzettségű és felkészültségű, gyenge képességei párttitkár irányit ja az alapszervezet munkáját, életet, s ez rányomja bélyegét az ottani tevékenységre. Különösen ezeken a helyeken kell a függetlenített apparátusnak az átlagostól nagyobb gyakorlati segitséget adni a pártszervezetek számára mindaddig, amig a gyengeség alapvető okát meg nem oldották. Többször elhangzik az a vélemény, hogy az alapszervezetek munkája titkár-centrikus. Miből táplálkozik ez a megállapítás? Mindenekelőtt abból, hogy sok helyütt nincs kellően megszervezve a vezetőségi tagok közötti helyes munkamegosztás, néhány párttitkár elvtárs ezt úgy fogalmazta meg, hogy amig megmagyarázza a reszortosnak a munkát, maga is elvégzi az adott feladatot. Ebből a megfogalmazásból az is kitűnik, hogy maguk a párttitkár elvtársak is okai ennek a helytelen munkastílusnak. Rendszeresebben kell járási,községi pártbizottsági, csúcsvezetőségi szinten foglalkozni a reszortfelelősök képzésével, továbbképzésével. Szükséges az alapszervi titkárok egy kisebb részét meggyőzni arról, hogy a feladatok magasabb szinvonalu végzése érdekében a jelenleginél jobban kell támaszkodni a pártvezetőség tagjaira, a reszortfelelősökre, a pártcsoportbizalmiakra. El kell érnünk, hogy a párttagoknak legyen értékelhető pártmegbizatása. Meg kell találni a módot arra, hogy a pártszervezetek hosszabb-rövidebb időtartamra szóló feladatokkal lássák el a kommunistákat. A pártmegbizatások adásakor az eddigieknél jobban figyelembe kellene venni a párttagok felkészültségét, rátermettségét, érdeklődési körét és fontos az is, hogy ne csak az év végi beszámoló taggyűléseken térjenek vissza a pártmegbizatások értékelésére. Szükségesnek tartja,^ hogy a pártvezetőségek fordítsanak nagy figyelmet a taggyűléseken elhangzott észrevételek, javaslatok érdemi megválaszolására. Ez növeli a párttagság aktivitását, mind többen győződnek meg arról, hogy a párt fórumain van értelme kritikai észrevételeiknek, reális javaslataiknak. Ez tovább erősiti a párttagságban azt a tudatot, hogy alkotó részesei a párt politikája alakításának, formálásának, végrehajtásának.