MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973
29. ő. e. 1973. szeptember 28. (124-220. o.) - 1. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának helyzete a központi bizottság 1972. november 11-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 126-163
• y >r>/ (•• - u - /1-U társadalmi elhivatottsággal és tenniakarással zárkóznak fel a párt, a munkásosztály mögé. Az értolmiség kezdeményezőkészségét azonban csak részben sikerült kibontakoztatni. Egy részüket - a fiatalokra is elmondhatjuk ezt - a politikai érdektelenség még távol tartja a közéleti tevékenységtől. Ez azonban nem szembenállást fejez ki* Részben tájékozatlanság, részben jogos türelmetlenség idézi elő közömbösségüket. Észrevételeikre, a fonákságokkal szembeni magatartásukra jobban oda kell figyelni, és választ adni a megoldásra. Az értelmiség száma, munkájának jelentősége megyénkben is nő. Ennek ellenére szegények vagyunk még közgazdászokban, számviteli szakemberekben. Különösen a tsz-ekből hiányzik sok szakositott agrármérnök. Több figyelmet kell fordítanunk az egyes értelmiségi területek fejlesztésére. Az értelmiség körében a legjobb beruházás a szellemi kapacitás fyarapitása. Gondoskodni kell arról is, hogy lehetőséget s kedvet kapjanak az aktivabb közéleti szereplésre. Pártszervezetcinknek többet kell tenniük azért, hogy képességüket mind jobban társadalmi céljaink szolgálatába 'állítsák* NŐPOL ITIKA A vártnál lassúbb fejlődés tapasztalható a nők helyzetének javulásában. Somogyban a munkaképes korú lakosság 48,4 százaléka nő. Nőtt a szerepük a politikai és a társadalmi életben. A pártalapszervezeti vezetőségekben 5 százalékról 10,2 százalékra emelkedett az arányuk. Részvételük néhány százalékkal javult a tanácsi választott testületekben is. Több munkahelyen - például a Ruhagyárban, az Elektróncsőgyárban és másutt - kedvezőbb munkakörülményeket teremtettek a számukra. A több gyermekes anyákat rugalmasabb műszakbeosztással segitik. A torvszerü ipartelepítés következtében emelkedett a számukra alkalmas munkahelyek száma. Kezd polgárjogot nyerni az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alkalmazása. Számos helyen, de különösen a termelőszövetkezetekben még nem szűnt meg hátrányos helyzetük. Nem kielégítő mértékben, de változott a vezető beosztású nők aránya is. Az üzemekben, a mezőgazdaságban és egyes értelmiségi pályákon /például a pedagógusoknál/ azonban még mindig kevesen dolgoznak vezető beosztásban. Ennek oka többek között a szakmai és a politikai képzettség, a tudatos és előrelátó káderképzés hiánya, előítélet a nőkkel szemben. De önmaguk tartózkodása és visszahúzódása is szerepet játszik abban, hogy a vártnál lassabban haladnak előre. Változtatni kell tehát a nők szemléletén is. A nők helyzetének javítása érdekében fontos feladat az anyagi és képzósbeli lehetőségek növelése, a nőket még mindig háttérbe ssoritó közhangulat megváltoztatása. Mellőzésüket, indokolatlan hátrányos helyzetüket meg kell szüntetni.
