MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50

JJ / / / A kiút keresése céljából a szovjet küldöttség 1973. március 6-án új javaslatot terjesztett elő. Ennek lényege, hogy a status quo­egyezménnyel kapcsolatos tanácskozás mellett inditsák el a tár­gyalásokat a határvonal pontosításáról is. Javasolták, hogy ennek megtárgyalását a szovjet-kinai határ keleti részével kezdjék,^ figyelembe véve, hogy az 1964-es tárgyalások idején az ott hú­zódó határvonalat alapjában véve egyeztették. Szovjet részről át­nyújtották a 4375 km hosszú keleti határrészről szóló egyezmény­tervezetet. A kinai fél március 28-án elutasította a szovjet javaslatot. A Szovjetunió már két évvel ezelőtt javasolta a kinai félnek: kössenek különleges szerződést arról, hogy nem használnak egy­mással szemben erőszakot. A közelmúltban a szovjet kormány a KNK moszkvai nagykövete útján újból javasolta megnemtámadási szer­ződés megkötését. Az átadott szovjet tervezet lényege, hogy a szerződő felek kötelezzék magukat arra, hogy egymás ellen nem hajtanak végre fegyveres támadást és nem alkalmaznak fegyveres fenyegetést. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a megnemtámadási szerződés megkötésére tett javaslatát olyan újabb konstruktiv lépésnek tekinti, amely - a kinai fél pozitiv vá­lasza esetén - ösztönözhetné a két állam kapcsolatainak rende­zését, a nemzetközi feszültség további enyhitését. Ugyanakkor ez a kezdeményezés ismét alapjaiban zúzza szét az állitólagos"észa­ki fenyegetésről" szóló kinai koholmányokat. A kinai külpolitika okmányai és gyakorlati lépései egyaránt azt bizonyitják: a maoista vezetés a nemzetközi élet minden fontos kérdéseben negativ szerepet játszik, s a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal ellentétes politikát folytat. Európában pél­dául igyekszik akadályozni a hatékony biztonsági rendszer létre­hozását, a leszerelés előmozdítását, és megkérdőjelezi az euró­pai államhatárok érvényességét és sérthetetlenségét. Nyiltan hangoztatja, hogy az integrált Nyugat-Európát, a NATO szerveze­tét és az Egyesült Államok katonai jelenlétét hatékony ellen­súlynak tekinti a Varsói Szerződéssel és a KGST-vel szemben. Továbbra is megmaradtak a Kinai Népköztársaság külgazdasági kap­csolatainak egészségtelen arányai. Kina külkereskedelméből a szocialista országok csupán 3o százalékban részesednek. Peking részéről egyre erőteljesebb törekvést tapasztalhatunk a fejlett tőkés országokkal való gazdasági kapcsolatok további bővítésére. Ez tulajdonképpen az "önerőre támaszkodás" tézisének megtaga­dását jelenti, és - a jelek szerint - a kinai vezetés különböző csoportjai között folyó vita egyik kérdése. A maoisták politikája nem kevés nehézséget és problémát okoz a szocializmus, a béke, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a hala­dás erőinek. Megállapíthatjuk azonban, hogy a kinai törekvések korántsem realizálódtak a várakozásaiknak megfelelő mértékben, sőt erősödik a kinai politika lelepleződésének folyamata. Mind­ebben nagy szerepet tölt be az egyetértő testvérpártok össze­hangolt elvi politikája.

Next

/
Thumbnails
Contents