MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50

A szovjet-amerikai kétoldalú kapcsolatok fejlődésének igazi jelentősége abban áll, hogy jelenleg és a jövőben is az emberiség számára legfontosabb kérdés az uj világháború elkerülése. Ha elejét veszik egy szovjet-amerikai katonai összeütközésnek, az gyakorlatilag egyet jelent a világháború elhárításával. E két nagyhatalom kapcsolataiban az egyenrangúság és a békés egymás mellett élés elveinek érvényre juttatása a legnagyobb horderejű hozzájárulás ahhoz, hogy ezek az elvek világmeretekben is érvényesüljenek és további tért nyerhessen a tárgyalásos politika. Ezért mondhatjuk teljes meggyőződéssel, hogy a Szovjetunió vezetői az egész békeszerető emberiségnek nagy szolgálatot tesznek, amikor elvi következetességgel, állhatatosan fáradoznak a szovjet-amerikai kapcsolatok erősitésén és továbbfejlesztésén. A szovjet-amerikai kapcsolatok fejlődésének egyik legfontosabb elemét alkotja a fegyverkezési verseny korlátozása. A fegyverkezési verseny egyrészt táplálja a háború, s egyben a termonukleáris háború veszélyét, másrészt olyan óriási anyagi erőket köt le, sőt emészt fel, hogy ennek következtében a társadalmi épités gazdasági alapját nem lehetséges a kivánatos optimális módon növelni. Másik oldalról nézve: az imperialisták korábban a fegyverkezési verseny fokozásával a tőkés gazdaság válságait próbálták elkerülni, s ezzel egyidejűleg akadályozni igyekeztek a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági fejlődését. Jelenleg mindinkább kénytelenek belátni, hogy ily módon egyre kevésbé érhetik elcéljaikat. Ellenkezőleg, a fegyverkezési verseny az egyik okozójává vált az állandósuló, főképp pénzügyi válságoknak© és a társadalmi nyugtalanságoknak is. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a tőkés világrendszer belső erőviszonyait érintő okai is vannak, hogy csökkenteni igyekszik a fegyverkezési verseny terheit. Katonai terhei miatt ugyanis mindinkább vészit korábbi fölényéből a fejlett tőkés partnereivel, elsősorban a Közös Piac tagállamaival és Japánnal folytatott versenyében. A kapcsolatok építésében fontos körülmény az is, hogy elsősorban az Egyesült Államok számára az elmúlt években mind súlyosabb probléma lett az energiahordozó források gyors kimerülése, a fenyegető energiaválság. Ennek a tényezőnek hovatovább világpolitikát befolyásoló jelentősége lesz. A Szovjetunió külpolitikája messzemenőkig figyelembe veszi a tőkés világban erősödő ellentéteket, és arra irányul, hogy a lehetőségekhez képest tudatosan befolyásolja azokat. A Szovjetunió az amerikai kapcsolatok fejlesztésével egyidejűleg épiti kapcsolatait a többi tőkés állammal, közöttük elsősorban a Német Szövetségi Köztársasággal, Franciaországgal és Japánnal. Ily módon tehát egyfelől erősiti a fejlett tőkés országoknak az Egyesült Államoktól való függetlenedési irányzatát, másfelől